A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Csicsák József, Földing Gábor, MECSEKÉRC ZRT.: Az uránércbányászat okozta környezeti károk felszámolása különös tekintettel a vízbázisok védelme szempontjából
Az üzemek üregtérfogatai (2.2.3. ábra): II. üzem 4099 em 3 (a tárószint alatti üregek) IV. üzem 4836 em 3 (a tárószint alatti üregek) V. üzem 1471 em 3 (a tárószint alatti úüregek) A teljes feltöltődő üregtérfogat tehát: 10 406 000 m 3 Figyelembe kell venni a következőket: – a tárón gravitációsan kifolyik jelenleg: 500 m 3 /nap – a III. üzem feltelését követően kifolyik majd: 200 m 3 /nap – IV.-V. üzemből, a feltelést követően kifolyik 350 m 3 /nap Ezek alapján az első kalkulációk a feltelést először 33 évre, majd a részletesebb számítások alapján 27–29 évre prognosztizálták. A kalkulációk alapján a bezárási koncepcióban az É-i (és K-i) tárókon megjelenő fakadó vízmennyiségekre az alábbi mennyiségek szerepeltek: 2000–2030 között 500 m 3 /nap 2030 után 500 + 550 = 1050 m 3 /nap 4.4. A feltelés ellenőrzésének eredményei Az ellenőrzési program keretében egyrészt a bányászati tevékenységnek a Ny-i Mecsek felszín alatti vizeire gyakorolt vízelvonó hatását. Ezáltal képet kapunk az 1999-ben leállított bányászati célú vízemelés hatására a homokkő összletben kialakult depresszió vertikális és horizontális kiterjedéséről, valamint – a korábbi évek adataival összehasonlítva - a depresszió időbeli változásáról. Rendszeres mérések által lehetőség nyílik a korábbi pontokban részletezett kalkulációk alapján becsült, illetve a tényleges feltelés sebesség összehasonlítására. Másrészt a karsztvízszintek megfigyelésével nyomonkövethető, hogy kialakult-e kommunikáció a bányászat által érintett homokkő összlet, valamint a Ny-i Mecsek karsztos összletének vize között. Ez alapján minősíthető a két összlet közötti vízzáró képződmény állapota. A vízszint mérési eredmények feldolgozása a Ny-i Mecsek területét lefedő hidroizohipszás térképen történik. A II. IV. és V. üzem üregrendszere egymással összefüggő, ezért a vízemelés hatására ezek felett összefüggő depresszió alakult ki. Ennek a IV. üzemi területtől K-re húzódó nyúlványa a 13. szintről indított K-i geológiai kutatóvágat csapoló hatását mutatja. A kutatóvágat körül a depresszió hasonlóan viselkedik, mint a mélyszinti bányaüregek üregrendszere körül. A vízelvonó hatás által nem érintett területeken a repedésvizes összlet nyugalmi vízszintje a domborzatot követi. A III. Üzem területén (a Jakab-hegy és a tőle É-ra fekvő területek) kapott vízszint-adatok a bányászat hatására kialakult vízszint-süllyedést nem mutatnak, annak ellenére, hogy az üzem 14. szintjére mélyített S-5 fúrásban észlelt vízszint még mindig jelentős depressziós hatásra utal. A terület feltelése a III. üzemi vízemelés 1994 végén történt 6