A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: A VÍZ KERETIRÁNYELV VÉGREHAJTÁSA - Szi-ferenc Zsófia, KvVM, Nagy Zsuzsanna, Budapesti Corvinus Egyetem: Kisvízfolyások állapotjavításának Uniós finanszírozási lehetőségei 2007-2013 között

3 A kohéziós politika által támogatott infrastrukturális beruházásokra jelentős források állnak rendelkezésre a 2007-13-as időszakban, de az extenzív mezőgazdasághoz szükséges kompenzáció (vidékfejlesztés) nem elégséges. A 2005-ös uniós pénzügyi kerettervében sajnos tovább odázták az agrárreformot és megint az intenzív mezőgazdaság közvetlen támogatása erősödött. A régi tagállamok önkéntes alapon 20 %-ra növelhetik a vidékfejlesztés javásra történő átcsoportosítást a közvetlen agrárpiaci kifizetésekből, ráadásul Ausztria, Írország, Finnország, Svédország és Portugália jelentős vidékfejlesztési többlettámogatásban részesül különleges elbánásként. A Csatlakozási Szerződés alapján sajnos nagyon alacsony vidékfejlesztési támogatást kapunk, ami nem fedezi az igényeket, további magyar költségvetési forrást pedig várhatóan nem biztosítanak erre a célra. Igen kedvezőtlen az a tény is, hogy Magyarország az egyszerűbb eljárásrendű és ellenőrzésű, valamint olcsóbb lebonyolítású agrártámogatási forrásokból részesedik kisebb mértékben. Fontos tudni, hogy az uniós pénzügyi-költségvetési előírások teljesítése mellett és az uniós támogatások társfinanszírozásán túl nem marad forrás hazai támogatások biztosítására, bár az Unió nem a hazai támogatási rendszer kiváltására, hanem szigorúan azok kiegészítéseként nyújt támogatást. A uniós támogatási rendszer struktúrája nem illeszkedik a hazai fejlesztési és kompenzációs igényekhez. A rendszer hazai és uniós szinten is széttagolt és nem kellően összehangolt. A rendszer hiányosságai, átfedései és aránytalanságai így meghatározóak lehetnek az elkövetkező hét évben. A támogatásokon túl fontos szerepük lehet a versenyszektor beruházásainak, valamint a Világbank, az Európai Beruházási Bank és egyes fejlett országok (Svájc, Norvégia) által nyújtott kedvező hitellehetőségeknek. Az uniós alapok jellemzőt az alábbi táblázatban foglaljuk össze, majd a következő táblázaton keresztül bemutatjuk a kisvízfolyások állapotjavítását szolgáló fejlesztési és kompenzációs lehetőségeket. Látható, hogy a kohéziós politika inkább infrastrukturális beruházásokat támogat, míg a vidékfejlesztés esetében a kompenzáció dominál. A kisvízfolyások tágan értelmezett állapotjavításának szinte minden eleme részesülhet uniós támogatásban, az intézkedéseket azonban megfelelően össze kell hangolni, és az összefüggő tevékenységeket szolgáló források egymáshoz viszonyított megfelelő arányát szükséges biztosítani.