A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
1. szekció: A VÍZ KERETIRÁNYELV VÉGREHAJTÁSA - Tóthné Seres Éva, Kovács Péter, ÉKÖVIZIG: A Cigánd-Tiszakarádi árapasztó tározó területe talaj- és belvízhelyzetének értékelése
különböztethető, jellegében eltérő vízállás idősorát két talajvízkút adatain keresztül szemléltetjük. Cigánd település külterületén található a T01844-es talajvízkút, amely a Tiszától mintegy 400 m távolságban létesült. A 3. ábrán jól kivehető, hogy a folyó árhullámai és a kútban mért vízszintek ütemesen követik egymást. A nagyobb csapadékú hónapok, vagy hosszabb nedves időszakok sem okoznak olyan mértékű vízszintemelkedést, esetleg egy magasabb vízszint megtartását, amely a Tisza árhullámaitól jól elkülöníthető lenne. A vízszint a legszárazabb időszakokban sem süllyed lényegesen 93,0 mBf. szint alá, amely jól mutatja a Tiszalöki duzzasztás hatását. Az árhullámokat követő erőteljes apadási tendenciák, pedig egyértelműen a talaj bizonyos rétegeinek nagyon jó vízvezető képességére utalnak. A Tisza vízszintje és hatása a talajvízre T01844 sz. talajvízkút 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 1996199719981999200020012002200320042005 1996-2005 vízszintek (mBf.) 0 30 60 90 120 150 180 210 240 270 300 330 360 csapadék (mm) csapadék (Cigánd) talajvízállás havi középérték (T01844 sz. kút) Tisza vízállás havi középérték (Dombrád) 3. ábra. A Tisza vízszintje és hatása a talajvízre – T01844 sz. kút A Tisza hatása a Cigánd-Pácin közút mellett létesített T03662 törzsszámú talajvízkútban, már csillapítottabban jelentkezik, de továbbra is karakteresen látható (4. ábra). A jelentősebb árhullámokat követő apadás lényeges lassabb, mint a Tiszához közel eső területeken, ugyanakkor a kisebb árhullámok hatása helyenként alig kivehető. A figyelőkút adatsorát figyelembe véve megállapítható, hogy a nyugalmi vízszintben 1993-1999. évek között kisebb emelkedések (35–90 cm) tapasztalhatók, amelyek főleg a tavaszi hóolvadások és az árvizek időszakában jelentkeztek. A talajvízszint emelkedése 1997. évben kezdődött el. Jelentősebb mértékű emelkedés (142–167 cm) 1998. őszétől tapasztalható. Az észlelt talajvízállások szempontjából kiemelkedő volt az 1998., 1999. és 2000. év, ekkor a nyugalmi vízszint nem csökkent a terepszinthez viszonyítva 2 m alá. A területen talajvízszint csökkenése 2001-től kezdődött el, de a nyugalmi vízszint nem csökkent vissza az 1993–1999. évek között mért szintre. 7
