A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Horváth Gábor - Vácz Sándor, FETIKÖVIZIG: A Nyírség vízpótlása

A viszonylag természetes vízjárású vízgyűjtők esetében vizsgáltuk a lefolyás eredetét oly módon, hogy grafikus módszerrel szétválasztottuk a felszíni és felszín alatti táplálást. A százalékos megoszlást átlagolva, három jellemző vízjárású év alapján meghatároztuk a lefolyás teljes táplálása (R, mm) és felszín alatti táplálása (R

g, mm) közötti összefüggést. Egyértelmű a következtetés, a csatornamedrekben lefol

yó víz döntően felszín alatti eredetű (60 %0 %) és csak kisebb részben származik felszíni lefolyásból (30 %-40 %). Esős években a felszín alatti táplálás részaránya 40 % alá eshet ó víjtőá s vi gosm

érté (m196993 zött

II III IV V VI VII VIIII X XÉvi XIIV-I

7

, de aszályos években elérheti a 85 %-ot is. A L

nyay

zgyű

re sz

mított

lefolyá

soké

átla jelle

ző kei

m) 3-1

kö

X X

Év I I

II -II

X

Átlag 3 5 6 4 4 4 3 2 2 2 3 4 42

23

19 Max 9 19 19 12 7 13 15 9 6 6 11 15 94 68 63 Min 1 1 1 1 1 1 1 0 0 1 0 1 12 6 4 Nagyvízi lefolyás A belvízi csatornahálózat legnagyobb részén a vízgyűjtőre lehulló nagycsapadékok illetve intenzív hóolvadás gyidejű csapadékhullással) hatására jönnek létre a belvízhullámok, amit számottevően befolyásolhatnak a víztározók és a mező Az észított évi maximzamok jelle

y Különböző vaűségű mok (

jlzam

2

) (e

gazdasági vízhasználatok. lelt és szám

ális vízho

mzői a Kállay ff-nál Vízfolyás Szelvén

LNQ Dátum lószín

vízhoza

m

3

/s) / fa

agos vízho

ok (l/s km (m

3

/s) 1 % 5 % 10 % 20 % K

állai (VII) ff. Nagykálló 4,85 67.III. 5,80/26,5 4,20/19,2 3,50/16,0 2,75/12,6 Kállai (VII

) ff. Nyírpazony* 8,17 79.I. 11,1/28,5 8,01/20,6 6,59/16,9 5,10/13,1 Kisvizek A havi legkisebb vízhozamok tekintetében megállapítható, hogy hosszantartó szélsőségesen csapadékhiányos n a Lónyay-főcsatorna és az egyéb csatornák medre kiszáradt. vízutánpótlás lehetőségének megszűntéhez vezetett. Ezzel magyarázható az is, hogy a tározókból öntözési céllal leengedett vizek kb. 80 %olna. Az észlelt és számítotimális vízhozamokői a Kf-on y öző vűségűamok

években a száraz nyári hónapokba A jelenség valószínűsíthető oka: • A korábbi megállapításoknak megfelelően a nyári időszakban vízutánpótlás (a tározó-leeresztésektől eltekintve) a talajvízből történik; • A talajvízállások 1983-1996 között, több mint egy évtizeden keresztül folyamatosan csökkentek, ezért ebben az időszakban a talajvíztükör a csatornák fenékszintje alá esett, ami a természetes felszín alatti-a egyszerűen elszivárgott a csatornamedrekben, mielőtt azt felhasználták v

t évi min jellemz

állay f

Vízfolyás

Szelvén

LKQ Dátum Különb

alószín vízhoz (m

3

/s) (m

3

/s) 80 % 90 % 95 % 99 % Kállai (VII) ff. Nagykálló 0,000 94

,95,96 0,012 0,001 0,000 0,000 K

állai (VII) ff. Nyírpazony* 0,000 87,92-96 0,001 0,000 0,000 0,000 * Víztározó és vízhasználatok mbe véve a szivárgási és párolgási eszteségeket), mely akkor is rendelkezésünkre áll, amikor nincs, vagy olyan kevés a lefolyás, mely már nem nyújtja terület növény és állatvilág számára. szonyoktól által befolyásolt szelvény Vízpótlás vízvisszatartással a Kállay ff. vízgyűjtőjén Vizet pótolni többletvíz biztosításával a Tiszából műszakilag lehetséges, de nagyon költséges. Lehetséges viszont a vízbő időszakokban és évszakokban a „fölöslegesen” lefolyó vizek visszatartással való tározása arra alkalmas helyeken. Ezzel ténylegesen is olyan vizet biztosítunk a rendszerben (figyele

v

a kí

vánatos és szükséges életfeltételeket a 1.1. Területkijelölések és szelektálások A vízvisszatartásra alkalmas területek lehetnek • természetes mélyedések, melyekben a mindenkori hidrometeorológiai helyzettől, a talajvízvi

függő mértékben és tartóssággal megmarad a víz 6