A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

4. szekció: ÁVÍZVÉDELEM - Hoszták Ferenc, FETIKÖVIZIG: Árvízvédelmi művek fejlesztése a Szamos folyón napjainkig

országhatáron átömlött a víz a két folyó közébe. A kiömlő víz magyar területen 23 órakor érte el Nagygéc községet. A gátszakadások következményeként a Tisza-Szamosközben 350 km

2

,a Szamos-Krasznaközben 87 km

2

, összesen 437 km

2 került víz alá. Az ár elöntött 40 községet, elpusztított és helyrehozhatatlanul tönkretett 5200, megrongált 2000 épületet. A teljes kár a 2000. évi árakkal számítva megközelítette a 100 milliárd Ft-ot. 6-7. kép „Az 1970-es árvíz ” A tragédia után a Minisztertanács 3325/1973. sz. határozatában Nagyhódos, Kishódos, Garbolc, Nagygéc és Komlódtótfalu községekben építési tilalmat rendelt el. Az árvíz robbanásszerű elsöprő erejét mutatja, hogy Kishódos és Nagyhódos községek építményeinek 80 százaléka elpusztult, az emberek a fák hegyibe, az összeomló házak tetejére mászva, imádkozva várták a csónakokat, hogy a puszta életüket mentsék, minden motyójukat, ingóságukat elnyelte a víz; a barmaik az áradásba fúltak. 1973. végére a Szamos–Túr, egy év múlva a Sár-Éger–Túr zárógát megépült. Megerősítették a Túr folyó bal parti és a Sár-Éger csatorna jobb parti töltését. Növekedett a biztonság, ám a gátakkal közrefogott katlanban fekvő Garbolcot, Kishódost és Nagyhódost változatlanul veszélyezteti az árvíz. Ha a Túr bal partján szakad a töltés, a katlant órák alatt teljesen elönti az ár és a vizet nem lehet elvezetni. Komlódtótfalu és Nagygéc községek a Szamos–Túr-közi zárógáton kívül pedig a hullámtér legmélyebben fekvő területein helyezkednek el. A Szamos jobb parti töltés határon túli átszakadása esetén e községek védtelenek, s a tározótér telítődésekor átlagosan három-négy méteres víz ömlik rájuk, valóságos tó lehet a helyükön. 1991-ben az öt község kérte az építési tilalom feloldását, amelyet a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság is támogatott. A szakvélemények és a rendezési terv alapján a Kormány 1072/1993. (XI. 17.) sz. határozatával 1993-ban feloldotta az építési tilalmat. Ám a területen élők biztonsága érdekében a határozat előírja, hogy a Szamos folyó áradásakor a csengeri vízmércén e lőrejelzett 800 cm vízállás esetén Komlódtótfalu és Nagygéc területét, a Túr folyó áradásakor a garbolci vízmércén előrejelzett 570 cm vízállás esetén Kishódos, Nagyhódos és Garbolc területét ki kell üríteni. Az öblözet védelmére - az 1970. évi katasztrófa tapasztalatai alapján, amikor a legtöbb kárt az országhatáron túli gátszakadásokból kiömlő víz okozta - először a Szamos jobbpart és Túr balpart közötti lokalizációs töltést építették meg 1970-75. között, 41,9 km hosszban, amely magában foglalta a Sáréger balparti töltését is. Megépült a Túr-Sáréger zárógát is, amely a Túr és Sáréger töltései által közrefogott három település (Kishódos, Nagyhódos és Garbolc) védelmét szolgálja a határon túli gátszakadások vizétől. A zárógát építésével együtt - a zárógát mögötti terület víztelenítése érdekében - új zsilip épült a Szamos jobbparti töltésébe a zárógát becsatlakozásához (ún. 1-es műtárgy vagy komlódtótfalui zsilip), valamint a Sáréger átvezetésére (14-es műtárgy), továbbá a kisebb csatornákra. A Szamos töltéseinek fejlesztése 1970. után a két parton közel párhuzamosan, azonos paraméterekkel haladt. Az első ütemben (1972-76. között) a két parton összesen 12,7 km töltést építettek ki. 13