A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

3/a. szekció: VÍZI KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM; A VKI bevezetésével kapcsolatos kérdések - Solymosi Károly, FETIKÖVIZIG: A VKI végrehajtásáról készített jelentés a Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságon

A Túr a Sonkádi osztóműig természetes, innen a Tiszáig mesterséges mederben folyik. A Kraszna mesterséges mederben folyik, a vízjárása a folyókhoz hasonló, ezért gyakran az irodalomban is folyóként említik meg. A Szipa főcsatornát mesterségesnek minősítettük a teljes hossza alapján. Megjegyezzük, hogy Csaroda község határában a 9,1- 11,0 fkm szelvények közötti régi holt meder ökológiai szempontból nagyon értékes. A Palád-Csécsei főcsatorna 0-2,2 fkm közötti szakasza régi holt meder, a többi része mesterséges csatorna. Alsó-Öreg Túr, Felső-Öreg Túr szakaszok természetes állapotúak, ökolológiai értékük jelentős. Korábban a referencia helyek között szerepeltek. Az egyeztetések alapján helyette a Túr-belvíz csatorna teljes szakaszát javasoljuk a referencia helyként megjelölni. A Gőgő-Szenke főcsatornát természetes vízfolyásnak minősítettük. Két tározó található a hossz-szelvényen. 5,67-7,7 fkm között a Penyigei tározó, 12,9-15,0 szelvények között a Nagyszekeresi tározó. Min a két tározó természetes holt meder hosszanti átfolyással. A Keleti övcsatorna 0-10,0 fkm szelvénye a Tunyomatolcsi Holt-Szamos mederben van és a nyilvántartásban is így szerepel a vízfolyás ezen szakasza. Az övcsatorna 10-34,56 fkm szakasza mesterséges állapotú. A Károlyi, Szénási és Csanálosi vízfolyásokra ökológiai értékelés nem készült, a listán mégis szerepeltetjük. A Bodvaj patak - Pilis-Piricse főfolyás – Nyírbátor – Vasvári folyás egy egységként kezelendő. A Bodvaj patak Teremi tározó alatti szakaszát referencia helynek javasoljuk. Ökológiai szempontból a - Pilis-Piricse főfolyás különösen értékes. Vízpótlást biztosít a Zsibolya láp, Gánási lápok, Újtanyai lápok, Bátorligeti ősláp számára. A Lónyay főcsatorna térképen szereplő minősítését megváltoztattuk. A nyírségi főfolyások övcsatornája 1882-ben ásott mederben készült el. 4. A maradék mesterséges vízfolyások vizsgálata A maradék mesterséges vízfolyásokra ökológiai vizsgálat nem készült. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei által megadott ökológiai állapotot tartalmazó attribútum táblázatban ezeket a vízfolyásokat (0) jelölték, a térképen pedig barna színnel tüntették fel. Meggyőző véleményt csak a vizsgálatok elvégzése után tudnak mondani. A domb- és síkvidéki, kis és közepes méretű vízgyűjtőjű, durva mederanyagú típusok jelentőségének eldöntése A Tisza folyó tipizálásánál a síkvidéki durva mederanyagú besorolást - a közös egyeztetés alapján - a FelsőTiszán Huszt és a Borzsa torkolt felett javasoljuk megjelölni. A Tisza huszti szelvényszáma 776,0 fkm, a tiszabecsi szelvény szám 744,3 fkm, a Borzsa torkolt feletti szelvényszám 727,2 fkm. A Tisza Borzsa torkolat alatti szakasza síkvidéki közepes és finom mederanyagú Tiszalökig. 5. Helyesek- e a jelenlegi típusváltások? Az egyeztetések során azt vizsgáltuk, hogy a Tisza szakaszai (Huszt és a Borzsa torkolat feletti, Borzsa torkolat alatti – Szamos torkolat feletti szakasz 685,9 fkm ökológiai adottságai miatt referencia helynek is megfelelő. A Szamos és Kraszna kedvezőtlen vízminőség hatására Dombrádig (593,08 fkm) ökológiai állapot változás történik. Dombrádtól Tiszalökig (518,2 fkm) a duzzasztómű hatása érvényes 6. A víztestek tipológia szerinti felosztásának egyszerűsítése A területünkön az 1.sz. mellékletben szereplő vízfolyások szerinti víztest kijelölést javasoljuk. Alaphelyzetben ez 36 db vízfolyást-víztestet jelent. Az értékelés során figyelembe veszik a Tisza folyó szakaszaira tett javaslatunkat akkor ez a szám további három víztesttel nő. 5.4.2. Az emberi tevékenységre vonatkozó információk ellenőrzése 1. Melyek azok az emberi beavatkozások, amelyek esetében 20 éves távlatban sem képzelhető el reálisan más megoldás A felszíni víztestek hidrológiai és morfológiai jellemzőinek meghatározása, valamint a felszíni víztesteket érő terhelések és azok hatásainak elemzése munka kapcsán felméréseket végeztünk. A Vízügyi Igazgatóság területére eső vízfolyások jellemzőinek megállapítása, a víztest kijelölés Európai Uniós Keretirányelveinek figyelembe vételével, különös tekintettel az emberi beavatkozások jellemzőire értékelés volt a feladatunk. A meghatározott jellemzők alapján, az adatbázist hoztunk létre (egyéb vízkivételek, vízátvezetések, vízfolyások mentén morfológiát befolyásoló beavatkozás (strand), töltés, keresztgát, belvíztározó, partvédőmű, keresztirányú szabályozási mű, hosszirányú szabályozási mű, átvágás). 9