A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

3/a. szekció: VÍZI KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM; A VKI bevezetésével kapcsolatos kérdések - Lucza Zoltán, FETIKÖVIZIG: A Víz Keretirányelv előírásainak megfelelő monitoring kiépítése – vízrajzi ISO Minőségirányítási Rendszer bevezetése és alkalmazása működési területünkön

Az 1. táblázatban a 623 állomásunkat tekinthetjük át típusonként, szakaszmérnökségek szerinti bontásban. A törzsállomások esetében felszíni, felszín alatti, felszín közeli és hidrometeorológiai állomástípust különböztetünk meg. Látható, hogy a felszíni törzsállomások vannak kisebb számban (30 db), viszont ezek legnagyobb része a távmérő rendszerbe is be van kapcsolva. A felszín közeli és felszín alatti állomások teszik ki törzsállomás hálózatunk 80 százalékát. Viszont ebben a számban benne van a 35 db vízminőségi felszín alatti állomás is, amelyek döntő többsége már nem is igazgatósági kezelésben van. A jövőre mutató feladat ennek országos kivizsgálása, hogy célszerű-e továbbra is az igazgatósági törzsjegyzékekben szerepeltetni ezen állomásokat. A felszín közeli talajvízkutak esetében törekvésünk a műszerezettség tovább növelése, esetlegesen távmérő hálózatba kapcsolása is. Jelenleg igazgatóságunk 112 db talajvízkúttal rendelkezik, ebből 65 db (58%) már vízszintérzékelő szondával ellátott. A felszín alatti rétegvízkutak jelenleg még kisebb számban műszerezettek, azonban a vízbázisvédelmi munkák keretében a vízszintérzékelő szondák telepítése folyamatban van. A törzsállomások között 10 db hidrometeorológiai állomással rendelkezünk, ezek egy része is már távmérő rendszerbe van kapcsolva. A helyi jelentőségű üzemi állomások legnagyobb része ár-belvízi vízmérce, összen 282 db. Ez az összes állomás 45 százaléka. Tudni kell, hogy ez a szám már a 2005. évi állomáshálózat optimalizáció utáni darabszám, ami az összes társulati állomás valamint a megsemmisült, megszűntetésre javasolt állomások kiszűrése után keletkezett. A hidrometeorológiai állomások nagy része (47 db) üzemi állomás. A tanulmányi állomások nagy részét megszűntettük az utóbbi években, azonban a szabolcsveresmarti és szamosmenti tározók környékén továbbra is üzemeltetünk 12 illetve 5 db tanulmányi kutat. Az utóbbi években nagyszámú üzemi vízmérce szűnt meg, vagy került társulati kezelésbe azonban a teljes állomásszám mégsem csökkent. Ennek oka az utóbbi évek vízbázisvédelmi beruházásai. Jelenleg már 27 db felszínközeli és 45 db felszínalatti vízbázis kúttal rendelkezünk. 1.2 A vízrajzi távmérő rendszer bemutatása A felső-tiszai távmérő rendszer kiépítésének szükségességét a Tisza, Szamos, Túr, Kraszna vízjárásának hevessége, az árhullámok gyors kialakulása és levonulása, valamint ezeknek a folyóknak a nemzetközi jellege és ezáltal, a felső folyószakaszokról az adatokhoz való hozzáférés nehézségei követelték meg. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon a három és fél évtizede bevezetett távmérésben a mindenkori műszaki, informatikai, adatátviteli lehetőségeket kihasználva, négy különböző generációhoz tartozó eszközpark és megoldási mód váltotta egymást: 1968-78 TELEXDAT, 1978-88 HYDRA, 1988-98 MIKI M80, 1998-tól INTELLUTION-ELCOM rendszerek. Az állomásokat eleinte főleg az árvízi riasztás szempontjából meghatározó határközeli mértékadó vízmércékhez telepítették, későbben kiterjesztették a többi folyószakaszra, illetve belvízöblözetre is. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén, a vízrajzi távmérő rendszer jelenleg a következő egységekből tevődik össze: - Nyíregyházi központ; - Jármiban lévő URH átjátszó; - 19 vízállás, csapadék és léghőmérsékletmérő állomás: Tisza - Tiszabecs, Tivadar, Vásárosnamény, Záhony, Dombrád, Tiszabercel; Szamos-Csenger, Tunyogmatolcs; Túr-Garbolc, Sonkád; KrasznaÁgerdőmajor, Nagyecsed, Kocsord; Túr-belvíz csatorna Sonkád, Lápi főcsatorna Nagyecsed, Belfő-csatorna - Tiszabercel; Rétközi-tó Szabolcsveresmart; Lónyay-főcsatorna - Kótaj; III.sz. főfolyás - Kántorjánosi - 2 csapadék és léghőmérsékletmérő állomás: Császárszállás, Vámosoroszi - 2 talajvízkút: Kántorjánosi és Kispalád - 3 automata szivattyútelep üzemeltetési, energia fogyasztási és vízátemelési adatait jelző távmérő állomás: Nagyecsed, Tiborszállás, K4 szivattyútelepnél. A vízrajzi távmérő állomásoknál telepített érzékelő műszerek gyakorlatilag folyamatosan végzik a méréseket. Vízállás érzékelés esetén három mérés átlaga kerül továbbításra, majd az adatgyűjtő(k) a mért adatot a 2-3 perces lekérdezési ciklus folyamán azonnal továbbítja az átjátszó és a központ felé. Ugyanakkor az adat tárolásra kerül az adatgyűjtő műszer memóriájában is. Ehhez a hazai rendszerhez szervesen kapcsolódik a vízgyűjtő kárpátaljai vízrajzi távmérő rendszer is. Az Igazgatóság működési területén 260 km

2-re jut egy vízrajzi távmérő állomás, de a 23 állomás területi eloszlása nem egyenletes, elsősorban a nagyobb vízfolyások mentén helyezkednek el. 2