A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

5. szekció: A HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG HELYZETE ÉS JÖVŐKÉPE - Bogáth Jenő, Dunaújvárosi VT, Csatlós Péter, Szentes és Környéke VT, Fehér Ferenc, VTOSZ: Vízitársulatok a Társaságban

Vízitársulatok a Társaságban Bogáth Jenő* igazgató, Dunaújvárosi Vízitársulat Csatlós Péter** igazgató, Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat Fehér Ferenc*** főtitkár, Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége Kulcsszavak: vízitársulatok, MHT tagság, rendezvények, kiadványok, szakmai kötődés, szolgáltatások, továbbképzés 1. Bevezetés A vízitársulatok a Magyar Hidrológiai Társaságon belül egységes cégcsoportot képeznek. Súlyuk a Társaság életében nem nagy, hiszen például a vízügyi igazgatóságokhoz vagy a vízmű vállalatokhoz képest szakember gárdájuk kicsi. A Magyarországon működő 82 vízitársulat közül mintegy 60 társulatnak van állandó szakember gárdája, mutat érdemben cégszerű működést. Ebből jelenleg mintegy 20 társulat tagja az MHT-nak. Voltak belépési és kilépési hullámok, attól függően, hogy a vízitársulatok gazdálkodása, anyagi helyzete mennyire engedte meg a tagságot. A 20 körüli jogi taglétszám azoknak a társulatoknak a számát jelzi, amelyeknél a társasági tagság nem napi gazdasági kérdés, hanem szakmailag megalapozott együttműködés. A Társaság jövőjével kapcsolatos vándorgyűlési szekció apropóján áttekintettük, hogy a vízitársulatok, mint jogi tagok hogyan viszonyulnak az MHT-hoz, hogyan vesznek részt szakembereik a munkában, milyen igényeik, elképzeléseik vannak. Dolgozatunkat egy, a Társaságban tag vízitársulatok körében végzett reprezentatív felmérésre és saját tapasztalatainkra alapozzuk. 2. A vízitársulatok motivációi a Társaságba lépésre és a társasági tagság fenntartására A vízitársulatok általában 1974. és 1994. között léptek be a Társaságban – bár vannak frissen belépettek is. A jelenlegi társulati vezetésnek általában nincs információja a Társaságba lépés motivációjáról. Ahol van ilyen információ, ott a szakmai összetartozás fontosságát emelték ki. Az MHT tagsági viszony fenntartásának motivációi széleskörűek. Legtöbben a szakmai információk megszerzésének lehetőségét emelték ki. A szakmai összetartozás fontossága a tagsági viszony fenntartásában is dominál. A szakmai folyóiratokhoz való hozzájutás lehetősége szintén motivációs tényező, mint ahogy az is, hogy a Magyar Hidrológiai Társaságbeli tagság lényegében a vízügyhöz, a korábban megvolt egységes vízügyi szolgálathoz való tartozást jelenti. (Mint ismeretes, a vízitársulatok 1998-ban kerültek a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz.) A fő motivációs tényezők mellett számos más érdek is amellett szól, hogy a vízitársulatok az MHT tagjai legyenek. Ezek között egyaránt szerepel az előadó üléseken való előadás tartása és részvétel lehetősége, a vándorgyűlési részvétel és az erre való dolgozat beküldésének lehetősége. Szívesen gondolnak a társulati szakemberek a hazai szakmai bemutatókra és a külföldi szakmai utakon való részvételre. Nem igazán érzik viszont azt, hogy a Társaság szakmai továbbképzést nyújtott volna nekik. A szakmai kapcsolatok fontosak, és mód van a szakmai elképzelések, vélemények előadására, tesztelésére is. Többen üzleti kapcsolatokat is kialakítottak a társaságbeli kapcsolatok segítségével. A civil összetartozás érzését is nyújtja a Társaság. Ugyanakkor azt nem érzékelik, hogy az MHT valamiféle szakmai ellensúlyt jelentene, vagy kiegyensúlyozó szerepet játszana fontos szakmai kérdésekben. *az MHT felügyelő bizottságának elnöke, a Dunaújvárosi Területi Szervezet elnöke **korábban az MHT felügyelő bizottságának tagja, a Szentesi Területi Szervezet elnöke ***korábban az MHT felügyelő bizottságának elnöke, jelenleg a Társaság főtitkára