A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)
3/b. szekció: VÍZI KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM; Természet közeli vízgazdálkodás - Oláh Viktor, Cseke G., Mészáros I. DE TTK Növénytani Tsz, Lakatos Gy. DE TTK Alkalmazott Ökológiai Tsz: A króm(VI) hatása különböző békalencse-fajok tenyészeteinek növekedésére
A króm(VI) hatása különböző békalencse-fajok tenyészeteinek növekedésére 1 Oláh V., 1 Cseke G., 2 Lakatos Gy., 1 Mészáros I. 1 Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék, Debrecen Egyetem tér 1. 4032 2 Debreceni Egyetem TTK Alkalmazott Ökológiai Tanszék, Debrecen Egyetem tér 1. 4032 Kulcsszavak: Lemna, Spirodela, Cr(VI), ökotoxikológia, teszt Bevezetés Az emberi tevékenység során környezetbe kerülő vegyi anyagok potenciális veszélyt jelentenek az élő szervezetekre. A mérgező anyagok végső befogadói a különféle vízterek, így a vízi élőlények különösen veszélyeztetettek. A várható hatások felméréséhez a különböző ökotoxikológiai tesztek nyújtanak segítséget, amelyek során standardizált körülmények mellett vizsgálják a különféle élőlények reakcióit az adott hatásokra. A magasabbrendű vízi növényekkel végzett vizsgálatokat többnyire a békalencse fajokkal végzik. Alkalmazásuk előnyei: kis méretűek, könnyen tenyészthetők steril kultúrákban, gyors vegetatív szaporodást mutatnak (Lakatos 1993). A különböző fajok között jelentős eltérések lehetnek azonban érzékenységükben a mérgező anyagokkal szemben, így az eredmények megfelelő értékeléséhez szükséges felmérni a fajok közti különbségeket. Anyag és módszer Vizsgálataink során három hazánkban elterjedt békalencse faj, a Lemna gibba L. (púpos békalencse), L. minor (apró békalencse) és a Spirodela polyrhiza, (bojtos békalencse) steril tenyészeteinek esetében tanulmányoztuk egy a környezetre potenciálisan veszélyes nehézfém, a Cr(VI) hatásait ún. hosszútávú (12-14 nap) ökotoxikológiai tesztekben (Oláh és mtsai 2003). Tesztobjektumként a Lemna gibba L., L. minor és Spirodela polyrhiza steril teljes értékű Hutner tápoldaton nevelt tenyészeteit használtuk (Hutner 1953, Lakatos és mtsai 1993). A nevelési feltételeket (PFD 200 μmolm-2 s-1 , 16/8 h fotoperiódus, 25/18±2 0 C,) Conviron E7/2 tip. fitotronban (Conviron, Canada) biztosítottuk (Mészáros és mtsai 1998). A korábbi vizsgálataink eredményei alapján (Oláh és mtsai 2003, 2004) a kezelések során 100 ml-es Erlenmeyer-lombikokba 50-50 ml Hutner tápoldathoz adtuk hozzá a Cr(VI)-ot K 2 Cr 2 O 7 oldat formájában, 0,1; 0,25; 0,5 és 0,75 mM koncentrációban. Minden koncentráció esetében 3 ismétlésben végeztük a kísérleteket. A kiindulási egyedszám 5-5 egyed volt lombikonként. A nagyobb Cr(VI) koncentrációk mellett tapasztalt pusztulások miatt a kezelések 12 napig tartottak, a kezelés egyéb feltételei megfeleltek a tenyészetek fenntartásánál alkalmazott nevelési körülményeknek. A vizsgálatok során naponta megállapítottuk az egyedszámot a napok azonos időszakában (a S. polyrhizanál a levelek számát is figyeltük), és feljegyeztük a növényeken a kezelések hatására megjelenő tüneteket.
