A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

3/b. szekció: VÍZI KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM; Természet közeli vízgazdálkodás - Lakatosné Faragó Anett, FETIKÖVIZIG: A vizes élőhelyek kezelése

A másik elengedhetetlen jogszabály a 275/2004.(X.8.) Korm. rendelet az európai jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről. A rendelet célja az Európai Közösség Natura 2000 hálózatóhoz tartózó és ebben a rendeletben felsorolt közösségi szinten kiemelkedő jelentőségű élőhely típusok, illetve az ezeken az élőhelyeken élő növény- és állatfajok védelme a biológiai sokféleség fenntartása érdekében, valamint a megőrzésére vonatkozó szabályok megállapítása. A rendelet első része számos igen fontos fogalmat határoz meg a feladatok megvalósítása érdekében pl.: az élőhely természetvédelmi helyzete, a faj természetvédelmi helyzete, különleges madárvédelmi területek, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, stb. A rendelet hatálya alá tartoznak: • a kiemelt jelentőségű madárvédelmi területek, • a különleges és a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek: e két terület típushoz azok a területekhez tartoznak, amelyek jellegzetesek és különleges értéket képviselnek közösségi szinten, mind az ott előforduló fajok előfordulása és az élőhely egészének tekintetében. A rendelet megfogalmazza a Natura 2000 hálózat kialakításának célját, amelyet már fentebb említettem. Foglalkozik a kijelölési eljárással, melynek fontos mozzanata, hogy ezen területek listájáról elsőként a környezetvédelmi és vízügyi miniszter egy közleményt tesz közzé a Magyar Közlönyben. Azon területek kijelöléséhez, amelyek honvédelmi szempontból jelentősek, a honvédelmi miniszter hozzáárulása szükséges. A fent említett közleményt követő 90 nap alatt bárki bejelentést tehet az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságoknál, hogy egy adott terület esetében kijelölés feltételei nem állnak fenn. A határidő elteltét követően, mérlegelve az észrevételek, ezeket a területeket a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerben tematikus rétegként fel kell tüntetni. A jogszabály ezt követően tartalmazza az ezen a területek tulajdonosainak kártalanítására vonatkozó szabályokat. Azt, hogy milyen földhasználati előírások esetén milyen kifizetési eljárások érvényesek. A rendelet szerint a Natura 2000 területekre vonatkozó szabályok: • a Natura 2000 területekre a Természetvédelmi törvényt, valamint a védetté nyilvánító jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek nem tartoznak ezen rendelkezések hatálya alá, azok esetében a Kormány a Natura 2000 területeken folytatott földhasználat részletes szabályozásával rendezi. • bármely olyan tevékenység, amely ezeket a területeket nem veszélyezteti, korlátozás nélkül folytatható. • azon területek esetében, amelyek használata közérdeket érint, azok használatáról az illetékes miniszter, illetve a környezetvédelmi és vízügyi miniszter közösen döntenek. Megállapodás hiányában a Kormány dönt. • tilos a Natura 2000 területeken olyan tevékenységet végezni, mely akadályozza e terület védelmi céljainak megvalósítását. • a Natura 2000 területeken egyes tevékenységek csak engedéllyel folytathatók (pl.: gyepfeltörés, ráültetés), ha ezen területeken engedély köteles tevékenységet folyatatnak és ezen engedély hiányzik, az illetékes igazgatóság vagy más hatóság a tevékenység végzését betilthatja, vagy korlátozhatja. • ha az engedély nélkül folytatott tevékenység következtében kárt okoztak, az igazgatóság vagy az illetékes hatóság az eredeti állapot helyreállítására kötelezheti a kár okozóját. • Vannak olyan tevékenységek, melyek folytatásához az illetékes természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges (pl.: telekalakítás, vízhasználat, vízimunka, bányatelek megállapítása, vadas park létesítése, stb.). Ezen hozzájárulások akkor is szükségesek, ha nem közvetlenül Natura 2000 területen folyik a tevékenység, hanem csak hatással lehet rá. 6