A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

3/a. szekció: VÍZI KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM; A VKI bevezetésével kapcsolatos kérdések - Nagy Sándor Alex, Dévai György, Takács Péter, Elek Ágnes, DE Hidrobiológiai Tsz, Vadnay Ákos, Szilágyiné Puskás Gabriella, Vadnayné Bogár Éva, Bárkányi Márta, Balogh Edina, NYÍRSÉGVÍZ Rt., Wittner Ilona, Nyíregyházi Főiskola, Svingor Éva, MTA Atommagkutató Intézet: A Lónyay-főcsatorna és mellékvízfolyásai vízi ökológiai állapotértékelése, különös tekintettel a EU VKI hazai végrehajtására

nehézfémtartalmának elemzése során elmondható, hogy szennyezettségi fokuk alacsony, s az adatok között az egyes mintavételi helyeken, nincsenek jelentős eltérések. A cink az egyedüli elem, mely a legtöbbször határértéket meghaladó, és amely minden esetben a kopoltyúban és a májban halmozódott fel, legtöbb esetben a kárász és a bodorka szöveteiben. A legmagasabb értéket (143.7904 mg/kg) az Érpataki- főfolyás (Kótaj) mintavételi helyen, a bodorka kopoltyú szövetében mértük. A réz esetében még a határértéket megközelítő koncentrációt sem találtunk. Legmagasabb érték amit mértünk (20.0892mg/kg), mely a határértéknek csak a harmada és amelyet a Lónyai-főcsatorna (Kemecse) mintavételi helyen, az amuri-géb máj szövetében találtunk. A kadmium igen sok esetben nem volt mérhető, a Kállai- főfolyás (Kemecse) mintavételi helyen a bodorka máj szövetében találtunk csupán határértéket meghaladó koncentrációt(0.1744 mg/kg). A higany sem volt mérhető néhány esetben, a legmagasabb mért értéke (0.1173 mg/kg)volt a Lónyai-főcsatorna (Kemecse) mintavételi helyen, mely még így is csak a határérték harmada. Az ólom majdnem mindenhol a mérhető tartományon kívül esett, kivétel két esetben, amikor jóval határértéken túli koncentrációban volt jelen. Legmagasabb koncentrációja (1.0223mg/kg) Lónyai- főcsatorna (Kék) mintavételi helyen, a kárász kopoltyú szövetében volt, mely a megengedett határérték kétszerese. Eredményeink arra engednek következtetni, hogy a Lónyay-főcsatorna vízgyűjtő területe –hasonlóan Magyarország észak-keleti részéhez, s ezen belül a Felső-Tisza vidékhez – a civilizációs hatásoktól ma még viszonylag kevéssé befolyásolt terület, s ezért nem csak természetvédelmi szempontból rendkívül értékes, hanem a terület állapota igen figyelemre méltó az EU VKI szerinti minősítésben is. Az eredmények alapján, a területen legtöbb eseten nem elsősorban a jó ökológiai állapot elérése kell, hogy célként megfogalmazódjon, hanem a jó ökológiai állapot fenntartása. Az egyes mintavételi helyeken szinte kivételként előforduló kedvezőtlen értékek viszont arra figyelmeztetnek, hogy az EU VKI szerinti monitorozó tevékenységet maradéktalanul végre kell hajtani, a kedvezőtlen tendenciák felerősödésének elkerülése érdekében. Köszönetnyilvánítás Munkánkat az Oktatási Minisztérium (NKFP-3B/0019/2002) és az OTKA (T-035061, M36421) támogatta. 14