A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)
3/a. szekció: VÍZI KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM; A VKI bevezetésével kapcsolatos kérdések - Lucza Zoltán, FETIKÖVIZIG: A Víz Keretirányelv előírásainak megfelelő monitoring kiépítése – vízrajzi ISO Minőségirányítási Rendszer bevezetése és alkalmazása működési területünkön
Ezen adatok közül kiemelt jelentősséggel bír a befolyó vizek mennyisége, melyet legbiztosabban a határszelvényekben mérhető vízhozamok alapján lehet megállapítani. Mindezek mellett szükséges megemlíteni, hogy a határokat metsző vízfolyások vízhozamának folyamatos mérésével a 2000/60/EK Víz keretirányelv elvárásainak is eleget tudunk tenni, amely szerint a tagállamoknak olyan pontokon kell megfigyeléseket végezni, ahol jelentős víztestek egy tagállam országhatárát keresztezik. A folyamatosan változó vízhozamot minden esetben a helyi mederviszonyok figyelembe vételével lehet és kell megmérni, illetve meghatározni; e viszonyokat mérlegelve pedig mindig két eljárás közül választhatunk. Az egyik esetben — ott, ahol a feltételek adottak — beépített, folyamatos mérést biztosító vízhozammérő műszert (műtárgyat) kell alkalmazni; ekkor közvetlenül kapjuk meg a pillanatnyi vízhozamot. A másik esetben pedig — jellemzően a túl nagy vagy túl kicsi keresztszelvényeknél — hordozható műszerrel (esetenként mérőhajóról) kell rendszeres időközönként, megfelelő gyakorisággal eseti méréseket végezni, majd a mérési eredmények, s a — probléma nélkül folyamatosan mérhető — vízállás között meghatározott összefüggések felhasználásával kell a pillanatnyi vízhozamot kiszámítani. A határszelvényekben mért adatok a távmérő rendszeren keresztül gyakorlatilag azonnal elérhetők, s különböző célokra operatív módon felhasználhatók lesznek (pl. előrejelzésekre, vízminőségi- és egyéb kárelhárítási tevékenységek során). Mindezeket figyelembe véve, Magyarország számára elengedhetetlenül fontos, hogy a különböző szakemberek az ország területére belépő felszíni vizek mennyiségéről, pillanatnyi vízhozamáról operatív adatokkal rendelkezzenek. Eddig ezen adatok előállításának pedig elsősorban nem szakmai, technikai akadálya volt, hanem anyagi: hiányoztak, s jelenleg is hiányoznak a megfelelő pénzügyi feltételek. A jövő egyik lehetősége a pályázatok elnyerésében rejlik. Jelenleg a fenti témában elnyert pályázatunk címe: Ultrahangos vízhozammérő hálózat kiépítése a magyar-román határt metsző Túr és Kraszna folyókon. A fő célkitűzés a magyar-román országhatárt metsző, romániai Szatmár/Satu Mare és magyarországi SzabolcsSzatmár-Bereg megyéken átfolyó, gyakran árvízveszélyt okozó folyók vízrajzi monitoringjának fejlesztése érdekében, korszerű ultrahangos vízhozammérő hálózat kiépítése. A vízhozamok mérése fontos árvízi helyzetekben, de kisvizek és közepes vizek esetén is, mert hozzájárul a vízkészletgazdálkodás szempontjából fontos vízkészletek jobb megismeréséhez és a vízhozam alapú hidrológiai előrejelzési módszerek alkalmazásához. Az érintett két folyó magyarországi szakaszán a továbbfejlesztett Vásárhelyi terv keretében megvalósuló árvíz vésztározók üzemeltetéséhez szükséges nem csak a vízállás- és vízhozam tetőzések előrejelzése, de az árhullámképek, víztérfogatok előrejelzése is, amihez jelentős segítséget adhatnak a részletesebb vízhozam adatok is. A vízsebességre és vízhozamokra vonatkozó időbeni és térbeni részletesebb adatok elősegítik a vízminőségi paraméterek helyesebb értelmezését, információkat szolgáltatnak a vízi élőlények életterének jobb megismeréséhez is. Az ultrahangos állomások által szolgáltatott adatokat a már jelenleg üzemelő vízrajzi távmérő rendszeren keresztül tervezzük továbbítani a FETIKÖVIZIG nyíregyházi távmérő központjába, illetve innen tovább a román Fél részére a meglévő hírközlésű vonalon, illetve a tervezett mikrohullámú vonalon. Az érdekelt hazai és külföldi vízügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi szakemberek, a helyi önkormányzat valamint lakosság tájékoztatása érdekében ezek az adatok felkerülnének a FETIKÖVIZIG internetes honlapjára is. Ezáltal folyamatosan hozzáférhetővé válnak a berendezések által mért vízhozam adatok, úgy a magyarországi, mint a romániai szakmai és civil szervezetek, valamint a lakosság részére. Fejlesztési elképzelések: Hazai területen az állomások számának növelése már csak kis mértékben szükséges, lehetőség van viszont a mért paraméterek (meteorológiai, talajvízszint, víztározók vízállása, stb.) számának növelésére. A vízgyűjtő hazai részén más intézmények által működtetett távmérő állomásoktól érkező adatokat integrálni kell a FETIKÖVIZIG vízrajzi rendszerébe, ami az adatfelhasználás és az ésszerűbb, költségtakarékosabb üzemeltetés szempontjából is hasznos lenne. Ilyenek a Szamoson Csengernél üzemelő vízminőségi állomás és az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológiai távmérő állomásai (Napkor, Vásárosnamény, Záhony, Tiszabecs, Pátyod). Távlati cél a napi adatforgalomra kötelezett állomásoknál végzett összes mérés automatizálása és a csapadéklefolyási hidrológiai előrejelzési modellek alkalmazásához, valamint az időjárási radar által előállított csapadékösszeg-mezők kalibrációjához szükséges távmért adatok biztosítása úgy igazgatósági működési területről, mint a külföldi vízgyűjtőrészekről 5