A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)
3/a. szekció: VÍZI KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM; A VKI bevezetésével kapcsolatos kérdések - Dukay Igor, RENATUR 2005 Bt.: Kisvízfolyások „jó ökológiai állapotának” medermorfológiai vonatkozásai, megvalósítása és fenntartása
Összességében 1. az alacsony térszíneken a vízfolyások elszakadtak környezetüktől, 2. a középhegységben a belterületi szakaszok technizáltak és ezért megszakítják a folyamatosságot, az ökológiai folyosót. 3. a medrek kereszt- és hossz-szelvény menti változatossága alacsony és 4. fő szerepük a szenny-, bel- és árvizek trapezoid szelvényben történő levezetése. (Ld. fényképmelléklet 1. sz. kép., Mintaszelvények B. ábra: mesterséges és természetes meder, valamint környezetük kapcsolata .) Ezen – csak a nagyvízi hozamokra tervezett – mederalak fenntartása (ld. alábbi ábrán pirossal, „hagyományos meder”-felirattal) ökonómiai és ökológiai szempontból költséges, hiszen gyakran, egyes elemeiben évről–évre ismétlődő önkormányzati, állami, gazdálkodói kiadást és teljes élővilág-pusztulást jelent. A már említett stabilitás ez utóbbi ponton sérül! Az ábra 1 fkm-re számított megközelítő költségek alapján készült a 2005-2015-ös időintervallumra (az irányárak egy 2003. évi pályázati FVM-közlöny mellékletéből származnak; az e helyen nem részletezett m 2 és m 3 számításokat a Vác környéki alacsony térszíni vízfolyások {Gombás- és Sződrákos-patak és mellékvizeik} fenntartási sávjai alapján számítottam). Fenntartási költségek alakulása 11 éves időszakban, a három rendezési megoldás esetében-100 0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 2 0 0 5 2 006 2 0 0 7 2 008 2 0 0 9 2010 2 0 1 1 2012 2 0 1 3 2014 2 0 1 5 Évek Kltségek (ezer Ft) 1. "Hagyományos" meder 2. Rehabilitált meder 3. Magára hagyott meder A már többször említett stabilitás egy dinamikus környezetben magyarázatra szorulhat, hiszen a patakok áradása jelentősen átalakíthatja a medret, a partszegélyt, az élővilágot. Valóban: egy jelentős árvíz képes volt végigsöpörni, pl. a középhegységi Bükkös-patak medrét, hogy egyes szakaszokon 10 cm-es medermélyüléssel járó anyagvesztés lépett fel, mely anyag 1 fkm-rel lejjebb rakódott le egy kisebb esésű, kiszélesedő szakaszon. Azonban az állatok a kisebb sodrású öntésterületeken és a fák gyökerei között átvészelhetik ezt az időszakot, - az áradások utáni jelenlét minden évben erre enged következtetni. Nem így van ez a teljes szelvényben felgyorsított vizű rendezett medrek (és hosszú szakaszokon történő „rekonstrukciójuk”) esetében, ahol eleve alig, áradáskor meg egyáltalán „nem áll meg” a hal. Ugyanakkor a nagyvízi hozamokra rendezett medrek hordalékcsapdaként működnek, s a hordalékzátonyok több éves magára hagyásukkal benőnek (visszatermészetesednek, ld. még fényképmelléklet 4. sz. kép.) engedélyes terv birtokában kotrásra kötelezve a fenntartót. A kisvízi mederre tervezéskor egyensúlyi, önfenntartó állapot alakítható ki – a vízfolyások önmaguktól is efelé fejlődnek. A mindenkori „életet hordozó” kisvízi meder stabilitása ekkortól biztosított, s – talán leginkább belterületen – csak a nagyvízi víz- és hordalékszállítás kezelése lesz a feladat, melyre rézsűnyitás és a lokális kotrást lehetővé tevő hordalékfogó műtárgy jelenthet megoldást. A kaszálás idővel a fás vegetáció megerősödésével kiváltható; a fenti ábrán a kék színnel és „rehabilitált meder” –felirattal jelölt vonal a fák árnyékoló hatásának kifejlődésére utal. A meder magára hagyását (ld. fenti ábra: sötétzöld vonal) a „Vízfolyások környezetbe illeszkedő szabályozása” c. könyv is szorgalmazza, s ha megtekintjük a túlméretezett külterületi vízfolyás-szakaszokat – pl. Basahegyi-patak, Gombás-patak – egyetértünk a felvetéssel: kaszálási költség nincs, a medret fák stabilizálják, kiöntés nincs vagy igen-igen ritka. Az állami és önkormányzati kiadások csökkentése ekkor érthető meg igazán. A korábbi morfológiai állapotok és változások egyik látványos megismerési lehetősége a korábbi katonai felmérések térképszelvényeinek és a hajdani medermaradványok kutatása. A térképmellékleten az első katonai felmérés szelvényrészletét látjuk: a K-Ny irányban a Duna felé haladó vízfolyás (Mogyoródi-patak) Fót alatt és felett kanyarulatfejlesztő, majd a Duna felé eső homokhátak előtti mélyedésben, elgátolásban (a mai Dunakezi külterületén) vize szétterült, - hangsúlyos medret nem találtak a felmérők. Az említett 4. sz. képen az itt 5
