A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Horváth Vilmos: Kisvízfolyások műszaki és ökológiai szemléletű rendezése, hasznosítása

Beépített területek A vízgyűjtő beépített területeinek növekedésével kétféle hatás éri a vízfolyásokat. Az egyik a felszíni lefolyás megnövekedésén keresztül a vízhozamot és a vízjárást változtatja meg. A második fontos hatás a patakokat érő kommunális szennyvízterhelés. Kisvízfolyások esetében a kis vízhozamok nem teszik lehetővé a hatékony hígulást, így a szennyezések részben a csatornarendszereken, részben a talajvízen keresztül juthatnak a patakokba. A részlegesen tisztított szennyvizek elhelyezésében a patakok hatássávjában kialakított természetes szűrőterületek segíthetnek a probléma megoldásában. Ipari területek Az ipari tevékenységek rendszerint nagy vízigényűek és vízszennyező hatásúak. A patakok esetében elsősorban a vízszennyezés jelent nagy veszélyeket. Nagyobb iparterületek esetében a hulladékvíz bevezetése jelentős vízhozamváltozást okozhat. Az ipari eredetű vízszennyezés sok hazai kisvízfolyás esetében katasztrofális. A talaj és a talajvíz elszennyeződésének következményei a patakok vízminőségében is érezteti hatását. Veszélyes szennyezési forma a hőszennyezés, amely a kis víztömeg miatt a teljes keresztmetszetben és hosszú szakaszokon változtathatja meg, vagy pusztíthatja el az életközösségeket. A kisvízfolyások ipari eredetű szennyezésének komolyan vétele és megszüntetése halaszthatatlan feladat. Bányászat A kisvízfolyások vízgyűjtőjének hidrológiai jellemzőit nagymértékben befolyásolhatja a bányászat. A rétegvizek szintjének leszállítása a források elapadásához és ezen keresztül a patakok felső szakaszának kiszáradásához vezethet. Ellentétes helyzet alakul ki azoknak a patakoknak az esetében, amelyekbe a kiemelt rétegvizeket bejuttatják. A hirtelen vízhozamnövekedés jelentős változások sorozatát indíthatja el. A bányászati tevékenységekkel együttjáró vízszennyezés is nagymértékű lehet. A bányászat során keletkező szennyvizek általában magas alkálisó tartalmúak és sok finomszemcséjű lebegő anyagot tartalmaznak. Esetenként a nehézfém szennyezettség is jelentős lehet, ami nehezítheti a kotrási iszap elhelyezését. Közlekedési területek A közlekedési létesítmények vízelvezető rendszerei jelentős mértékben megváltoztatják a felszíni és felszín alatti lefolyást, ezeken keresztül pedig a hidrológiai viszonyokat. A vízfolyáshálózat és a közlekedési hálózat metszéspontjaiban és találkozási szakaszain rendszerint összetett konfliktusok alakulnak ki. Ezek részben a patakok nyomvonalával, részben a vízminőséggel kapcsolatosak. A nyomvonal-változtatások során sokszor hajtanak végre mederrövidítést és kiegyenesítést. A patakok átvezetése az utak, autópályák alatt az esetek többségében nem jól megoldott. A vízminőségi konfliktusok az útfelületekről elfolyó, gumiszármazékokkal, olajjal, benzinnel és más anyagokkal szennyezett, a patakokba közvetlenül bejuttatott csapadékvízre vezethető vissza. A szennyezések negatív hatásainak kivédése csak biológiailag aktív, megfelelően kialakított vízvisszatartó medencék alkalmazásával lehetséges. A vízfolyásrendezés, hasznosítás természetbe illeszkedő alakítása kül- és belterületen A vízfolyások természetbe illő rendezésének, renaturalizációjának tervezésekor a vízépítési követelményeket, az ökológiai szempontokat, és a jelentkező rekreációs igényeket egyaránt figyelembe kell venni. Alapvető vízépítőmérnöki követelmény, hogy a vízfolyás hidrológiai viszonyai és a meder hidraulikai adottságai közötti összhang feltétlenül meglegyen, a kialakított meder a kisvízi, a középvízi és a 6