A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Fehér Ferenc, VTOSZ: Az EU-s pályázatok csapdái a területi vízgazdálkodásban

8

A táblán belüli vízrendezés, a melioráció költséges beruházás, amit lehet támogatni és költségesen üzemeltethető művek, rendszerek jönnek létre, amit nem lehet támogatni. Összességében a szántóföldi termelés jövedelmezőségét kell tovább emelni, mert a jelenlegi körülmények között egy meliorációs rendszer üzemeltetése általában nem gazdaságos. 11. Összefoglalás A korábbi finanszírozási rendszer, bár számos hibája volt, a kizárólagos állami tulajdonú és a közcélú műveken működőképesnek bizonyult. Kétségtelen hibája volt azonban, hogy gyakorlatilag nem adott hatékony támogatást az öntözéshez, a belterületi vízrendezéshez és a táblán belüli vízgazdálkodási feladatok megoldásához. A megváltozott pályázati rendszer látszólagos nyertesi az önkormányzatok és a magántulajdonosok. Lehetővé vált a külterületi vízrendezési művek fejlesztése, az öntözés közösségi művei beruházásának támogatása és a táblán belüli vízrendezés. Kétséges azonban, hogy a megjavult lehetőségekkel hogy tudnak élni: hiányos dokumentációkkal, tőkeszegényen, utófinanszírozással nehéz bármilyen beruházás. A finanszírozás változásnak kétségtelen vesztesei a vízitársulatok (nem tudjuk, így akarta-e ezt a kormányzat, vagy csak nem figyelt eléggé oda), hiszen félbe maradt egy rekonstrukciós folyamat, nincs érdemi pályázási lehetőség a közcélú művek beruházására és az üzemeltetési, fenntartási munkák támogatásából is kivonult az állam. Változatlanul kedvezőtlen a helyzete a belterületi vízrendezésnek. Az Európai Uniós pályázati lehetőség (AVOP) 2004. májusi megnyitását követően az állam – ígérete ellenére - gyakorlatilag megszüntette a nemzeti finanszírozást. 2005-re nincs forrás sem rekonstrukcióra, sem az üzemeltetési és fenntartási feladatok támogatására. A dolgozat írásakor adós az állam mintegy 25 vízitársulatnak a belvízvédekezés finanszírozásával, 300 millió forintot meghaladó mértékben. A területi vízgazdálkodás fejlesztésének támogatása az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programból lehetséges. Három fontos vízgazdálkodási területre, a mezőgazdasági vízhasznosításra, a vízrendezésre és a meliorációra pályázhatnak itt magán- vagy jogi személyekből álló kollektívák, önkormányzatok, vízitársulatok. A forrás jelentős, azonban a feltételek nagyon kemények és az utófinanszírozás a tőkeszegény lehetséges beruházók körében komoly gátló körülmény. A vízrendezési szakterületen az AVOP – komoly pályázat kiírási hibák miatt – eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A vízitársulatok gyakorlatilag nem fértek hozzá, az önkormányzatokat a kellő szakértelem és forráshiány gátolta meg a pályázásban. Az öntözés fejlesztésében nem jelent előrelépést az AVOP adta lehetőség, mert ugyan kétségkívül magasak a fajlagos beruházási értékek (mihez kell a támogatás), de az üzemeltetés költségei az igazán meghatározóak. Mivel az üzemeltetésben teljes költség megtérítés van (azaz mindent a gazdálkodó fizet), nem várható érdemi elmozdulás. A meliorációval kapcsolatban nagy a tanácstalanság: a régi műveket kellene-e felújítani vagy újakat építeni. Hatékony, versenyképes mezőgazdasági termelés nélkül egyiknek sem érdemes nekifogni. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program vízrendezésre vonatkozó kiírását szükséges lenne átalakítani, elsősorban a közcélú művek fejlesztése érdekében (jobb vízitársulati hozzáférés biztosítása), másodsorban a vagyoni biztosíték jobb szabályozása érdekében. A területi vízgazdálkodás prioritásait a 2007-2013. közötti időszakra vonatkozón célszerű lenne még egyszer áttekinteni és a szükséges változtatásokat akár a Hidrológiai Társaság fórumain is kezdeményezni.