A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Fehér Ferenc, VTOSZ: Belterületi vízrendezési problémák

Belterületi vízrendezési problémák Fehér Ferenc okleveles építőmérnök, főtitkár Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége Kulcsszavak: belterületi vízrendezés, keresztező vízfolyások, csapadékvíz elvezetés, lokalizáció, belterületkülterület kapcsolata 1. Bevezetés A belterületi vízrendezés Magyarország olyan vízgazdálkodási problémája, aminek megoldásával a leginkább el van maradva. Számos vízgazdálkodási kérdés, akár a közmű ellátottság, ezen belül a települések szennyvízcsatornázása, vagy az árvízvédelem és belvízvédelem helyzete lényegesen jobb, mint a települések vízrendezése. Ehhez hasonlóan csak a mezőgazdasági vízhasznosítás, az öntözés területén rossz a helyzet. A belterületi vízrendezés két apropó kapcsán kerül elő: • síkvidéki területen jelentősebb belvizek kialakulása esetén, amikor a belvízi elöntés a települést is veszélyezteti és a vízelvezetés nehezen oldható meg, valamint • rövid idejű, nagy intenzitású csapadékok esetén, amikor vagy a településen belül keletkezik sok felszíni víz és a kiépítetlen, rosszul működő elvezető hálózat képtelen kivezetni a településről, vagy lokalizáció hiányában, rosszul működő lokalizációs rendszerek esetén, amikor a külterületről érkező víz, sár, iszap önti el a települést. Békeidőben nem nagyon foglalkozik senki a települések vízrendezési, vízelvezetési kérdéseivel, ami az önkormányzatok hozzáállásán, az állami támogatás nagyságán, a probléma szakmai megítélésén egyaránt lemérhető. Az Állami Számvevőszék 1998-1999-ben foglalkozott a települési önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatainak ellátásával. A vizsgálat célja a vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatotok szabályozottságának megállapítása (ezen belül a közszolgálati, a tulajdonosi és az államigazgatási feladatok végrehajtásának áttekintése), a települési önkormányzati feladatellátás értelmezésének és a feladatellátást biztosító vagyon tulajdoni helyzetének áttekintése volt. A vizsgálat részletesen 98, korábban belterületi vízkárokat elszenvedett településsel foglalkozott az önkormányzati vízrendezési és vízkár-elhárítási feladatok ellátásának és a vízrendezési káreseményeknek a szempontjából. A vizsgálat javaslatokat fogalmazott meg a kormány és az érintett minisztériumok számára, amiből 2005ig gyakorlatilag semmi nem valósult meg! 2. Önkormányzatok jogszabály szerinti feladatai Az önkormányzatoknak a belterületekkel kapcsolatos vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatit a következő fontosabb jogszabályok határozzák meg: • a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény: „A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: …a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés…biztosítása,…”; • a helyi önkormányzatok és szerveik feladat és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény: Az önkormányzat feladata a csapadékvíz elvezetése, a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, valamint az árvíz- és belvízvédekezés és a helyi vízkárelhárítás államigazgatási feladatainak ellátása; • egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény: „A vizek és közműnek nem minősülő vizilétesítmények közül…a fekvésük szerint illetékes települési önkormányzat tulajdonába kell adni: a) azokat a vízfolyásokat, amelyek teljes egészükben egy település közigazgatási területén helyezkednek el, továbbá