A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

1. szekció: TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS - Varga Gyula István - Lugosi Ramóna, DRV Rt.: UV fertőtlenítés alkalmazása a szennyvíztisztításban

Üzemeltetés, karbantartás Az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy elegendő UV sugárzás érje a mikroorganizmust, ahhoz hogy az inaktiválódjon. Ennek érdekében minden az UV sugárzás útjába eső felületet tisztítani kell, a lámpáknak és a reaktornak teljes intenzitással üzemelniük kell. Az UV rendszerek inhatékonyságának az oka legtöbb esetben a nem megfelelő tisztítás. A kvac vagy teflon csöveket rendszeresen, mechanikailag, ultrahanggal vagy vegyszerrel tisztítani kell. Minden rendszer esetén kísérleti próbaüzemet kell végezni annak bizonyítása érdekében, hogy a rendszer alkalmazásával az előírt követelmények teljesíthetőek. Az UV fényforrások élettartama 8.760-14.000 óra között változik, általában 12.000 óránként cserélik őket. A működtetés során kerülni kell a ki-be-kapcsolást. A lámpák burkolatának is megfelelőnek kell lennie, és ügyelni kell arra, hogy ne melegedhessen túl. A burkolat élettartama általában 10-15 év, de 10 évenként cseréli. A kvarc borítás élettartama 5-8 év, 5 évente cserélik.[3] Összefoglalás A tisztított szennyvizek utófertőtlenítése egyes esetekben (pl. fürdővizekbe történő beveztés esetén) fontos követelmény. A fertőtlenítés hazánkban a legtöbb esetben klórozással történik. A vízi ökoszisztémák szempontjából kedvezőbb lehetőség az UV fénnyel történő fertőtlenítés. Az UV fény a mikroorganizmusokat inaktiválja, szaporodásukat gátolja. Klórral szembeni legfontosabb előnye, hogy alkalmazása során nem keletkeznek klórozott szerves vegyületek. Az UV rendszerek kialakításának illetve üzemeltetésének költsége azonban jóval meghaladja a hagyományos klórozó rendszereket. 3