A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

1. szekció: TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS - Varga Gyula István - Lugosi Ramóna, DRV Rt.: UV fertőtlenítés alkalmazása a szennyvíztisztításban

UV fertő‍tlenítés alkalmazása a szennyvíztisztításban Varga Gyula István - Lugosi Ramóna Dunántúli Regionális Vízmű‍ Rt. 8600 Siófok Tanácsház u.7; Tel: 84/501079 varga.gyula.istvan@drv.hu , lugosi.ramona@drv.hu A szennyvíztisztítás célja első‍sorban a vízi ökoszisztémák, az ivóvízbázisok, és az emberi egészség védelme. A szennyvíztisztítókat fő‍ként a lebegő‍anyagok, az oldott szervesanyagok illetve a nitrogén és foszfor visszatartására tervezik. Egyes esetekben azonban a felsoroltak mellett hasonlóan fontos szempont az elfolyó kezelt szennyvíz alacsony mikroorganizmus tartalma. A Dunántúli Regionális Vízmű‍ Rt. öt olyan szennyvíztisztító telepet üzemeltet melyek befogadója a Balaton vízgyű‍jtő‍ területe. Ezen telepekre vonatkozó szigorú tápanyag­eltávolítási elő‍írások mellett, a Vízügyi Felügyeletek telepszámra vonatkozó határértéket is elő‍írnak, hiszen a közvetett befogadó, a Balaton, nyáron fürdésre, sportolásra használt, illetve egész évben vízbázisként funkcionál. Jelenleg a tisztított szennyvizek utófertő‍tlenítése hazánkban szinte minden esetben klórozással történik. Köztudott azonban, hogy a klórozás során a jelenlévő‍ szervesanyagokból nagy mennyiségben klórozott, karcinogén, mutagén szerves vegyületek keletkeznek. A klórozás mellett, hazánkban még csak ritkán alkalmazott eljárás szennyvizek fertő‍tlenítésére az UV fénnyel történő‍ besugárzás. Fontos megjegyezni, hogy minden fertő‍tlenítési módszer hatékonysága szempontjából lényeges azonban a szennyvíz fertő‍tlenítést megelő‍ző‍ kezelése. Az UV fény fertő‍tlenítő‍ hatásának mechanizmusa Az UV fény a természetes napsugárzás elektromágneses spektrumának egy része. Az UV fényt a sejtek DNS-e nyeli el, miáltal a DNS-ben egyes bázispárok közötti kötések módosulnak. A fertő‍tlenítés szempontjából legjelentő‍sebb a timin nukleotidok dimerizációja. A kialakult timin dimerek ugyanis megakadályozzák a DNS-szál olvasását, ezáltal a DNS replikációja megakad, a sejtosztódás megáll. A kutatások szerint a részletezett hatást a 263­275 nm hullámhossz-tartományú UV fénnyel tudjuk elérni, a tartományon belül a leghatásosabb hullámhosszok eloszlása a célorganizmustól függenek. [1,2] A sugárzásnak olyan intenzitásúnak kell lennie, hogy az UV reaktoron áthaladó mikroorganizmusok legalább 99,99%-át inaktiválja. Egyes baktériumok rendelkeznek olyan enzimatikus „repair mechanizmusokkal”, melyek segítségével képesek kijavítani DNS-ük károsodását (fotoreaktiváció). E mechanizmussal rendelkező‍ baktériumokat, valamint a vírusokat általában nagyobb UV dózissal kell kezelni. Ausztriában, Németországban, Svájcban folytatott kísérletek azt mutatták, hogy 40 mJ/cm 2 dózissal már minden mikroorganizmus megbízhatóan inaktiválható. [1] UV fényforrások, reaktorok Az UV sugárzást kibocsátó lámpa lehet kis vagy közepes nyomású higanygő‍z lámpa kicsi vagy nagy intenzitással. A kis nyomású lámpák monokromatikus fényt bocsátanak ki (235,7 nm). A fénycsövek hossza 0,75-1,5 m, átmérő‍jük 1,5-2,0 cm. A lámpa falának ideális hő‍mérséklete 35-50C közötti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom