A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

1. szekció: TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS - Virág Margit, Lakatos Attila, VIZITERV Consult Kft., Dr. Szűcs Péter, ME Hidrogeológiai - Mérnökgeológiai Tsz: Lokális vízföldtani modellek a Nyírség területén

Vízföldtani Modellezés Az előzetes modellezés során a horizontális szivárgási tényezőket a kapott vízföldtani naplók alapján kerültek meghatározásra, a meghatározások alapját jól értékelhető karotázs-szelvények szolgáltak, továbbá visszatöltődés mérési eredmények birtokában is történtek további pontosítások. A vertikális szivárgási tényezőket minden cellában az oldalirányú érték 2 %-kának vettük. A modell területen két vízfolyást (Tisza folyó, Kraszna csatorna) vettünk figyelembe. A vízfolyások paramétereivel a vásárosnaményi mederszelvény alapján számoltunk. A lithológiai rétegosztás alapján mindkét vízfolyás medre a második rétegbe nyúlt bele, így ezen rétegben helyeztük el őket. A vízfolyások vízszintjeit a sokéves átlag alapján tételeztük fel. A meder szivárgási tényezőjét a modellezett teljes szakaszon konstansnak vettük. A meder esetében az előzetes modellben meglehetősen nagy érték került megadásra, két megfontolásból: - a Felső-Tisza vidéken a meder anyaga alapvetően homok - a biztonság javára tévedünk, ha a folyóval való lehetséges kommunikációt túlbecsüljük. A modell kiindulási vízszintjeit az eredeti termelés-mentes vízszintek alapján érdemes megadni. A talajvízadó (első és második modellréteg) vízszint eloszlását az általunk bemért ásott kutak alapján megszerkesztett térkép alapján vettük fel. Ez pontosan ismert, a modellterület egészére kiterjedő felület volt, amely a jelek szerint közel áll az eredeti vízszintekhez. A mélyebb nyomásszintek azonban időközben jelentősen megváltozhattak, így azok vízszintjeit az ismert hidraulikus gradiens alapján számítottuk. Így az eredeti feláramlásos (pozitív nyomás gradiensű) vízszint eloszlás alapján modelleztünk. Ami a peremfeltételeket illeti a modellben csak a minimálisan szükséges peremfeltételeket tételeztük fel. A második rétegben a vízfolyásoktól nyugatra eső peremeken fix vízszint határt vettünk fel. Ezen peremi cellákra a vízmű kútjainak deciméteres depressziója sem hathat ki. A réteg ismert vízszinteloszlása ill. a vízfolyások alapvető hatása is indokolja, hogy a perem ilyen megadásával a modell hangsúlyozottan csak ezt a réteget vegye figyelembe. ÉK felől értelemszerű modellhatárnak a Tisza folyó adódott, DNy felé a védőterület kiterjedése nem volt ismert, viszont a talajvíz áramlása utánpótlódása ebből az irányból történik. Így a modell határ Ny-ra és D-re is 4-4 km-ben lett megvonva. Már az eddig elvégzett vizsgálati eredmények alapján is egyértelmű volt, hogy a felszín közeli sekély rétegek és a vízműves szint között közvetlen hidraulikai kapcsolat van, ugyanez vonatkozik a folyóval való viszonyra is. A vízfolyások hidrológiai paraméterei és geometriája tovább javítható. A Szamos folyó ugyan csak kis mértékben metsz be a modelltérbe, de felvétele növelheti a pontosságot. 13