A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)
1. szekció: TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS - Csegény József, FETIKÖVIZIG: A Tiszai kommunális hulladék szennyezés
A Tisza-vízgyűjtője csapadékban szegény. A folyó felső szakaszának mintegy 60%-a kap 1000 mm-nél nagyobb mennyiségű csapadékot évente. A Fekete-Tisza völgye a Hoverla árnyékában van és a Fehér-Tisza forrásvidékén sem haladja meg a csapadék éves mennyisége az 1200-1300 mm értéket. Szintén kifejezetten száraz magassági helyzetéhez képest a Visó és az Iza völgye is. A huszti kaputól nyugatra, az Alföldre kilépő folyó rohamosan csökkenő mennyiségű csapadékot kap és a tiszai alföldön mindenütt 600 mm alatt marad a csapadék mennyisége. A Szamos vízgyűjtője lényegesen szegényebb csapadékban mint a Felső-Tiszáé. A forrásvidék kifejezetten esőárnyékos területen helyezkedik el köszönhetően jórészt a Radnai-havasok - amely a Nagy-Szamos - és a Bihar-hegység - amely a Kis-Szamos eredési helye - kelet-nyugati irányának. A két folyóág találkozásának helyén, az Erdélyi-medence szívében a csapadék éves mennyisége nem haladja meg a 600 mm-t. A folyó további útján a Gutin felől esőben gazdagabb terület kapcsolódik a vízgyűjtőhöz, amit Kapnikbánya (Cavnic) 1263 mm-e és Nagybánya (Baia Mare) 953 mm-e jellemez. Figyelmet érdemel a csapadék éven belüli eloszlása. Mivel a vízgyűjtő egészén a mérsékelt szárazföldi klíma érvényesül, jellemző a nyár eleji csapadék maximum. Az éves csapadék mennyiség kb. 25 %-a május, június hónapban esik. Ezt a képet a Földközi-tenger légáramlatai módosítják, aminek következtében a nyári csapadék maximum egy őszi másod maximummal egészül ki október-november táján. Az éves csapadék eloszlás tehát igen egyenetlen; két csúccsal és a közöttük jelentkező száraz periódussal jellemezhető. A hegyvidéki szakaszok csapadék eloszlását a domborzat nagymértékben befolyásolja, itt az némileg kiegyenlítettebb. Az egyes évek csapadék eloszlásában szintén jelentős különbségek mutatkozhatnak, ami nem csak az elmúlt évtizedek sajátja ezen a területen. A vízháztartás másik lényeges eleme a párolgás. A tiszai vízgyűjtő területén a relatív páratartalom a téli hónapokban 80-85%-os, nyáron 60-65%-os értéket mutat. Az Alföldön a páratartalom a nyári hónapokban - elsősorban a déli órákban - jelentősen lecsökkenhet akár 40 % körüli értékre is. Hidrológiai szempontból igen lényeges a légkör párologtató képessége, ami a párolgás potenciális maximumát mutatja meg. A párolgás valódi értéke a csapadékban szegényebb alföldi területeken, de részben még az Erdélyi-medencében is alatta marad a lehetséges párolgás értékének, aminek az az oka, hogy a párolgás kimeríti a talaj víztartalékát. A potenciális párologtatási képesség és a csapadék viszonyát összevetve a kapott kép jól jellemzi a tiszai vízgyűjtő aszályos jellegét. Ezek szerint a lehetséges párolgás az Alföldön még évi átlagban is meghaladja a csapadék mennyiségét, mégpedig a Tiszántúl jelentős részén 40%-ot meghaladó mértékben. A tenyészidőszak (április-szeptember) összesített vízhiánya az Alföldön eléri a 160-180 mm-t. képének felvázolása alapján elmondható, hogy a Tiszán a vízjáték értéke igen nagy, szélsőségekbe hajló. Ezt a természeti tényezők mellett az emberi beavatkozások tovább erősítették. A Szamos beömlése és a torkolat között a kisvízi hozam átlagai jóval 100 m 3 /s alatt maradnak, akár 40 m 3 /s értékre is csökkenhetnek, míg az árvízi vízhozam 4000 m 3 /s körül ingadozik. Jelentős különbségek találhatók az egyes évek vízszállítása között is. Az évenkénti adatok A tiszai-vízgyűjtő természetföldrajzi képének felvázolása alapján elmondható, hogy a Tiszán a vízjáték értéke igen nagy, szélsőségekbe hajló. Ezt a természeti tényezők mellett az emberi beavatkozások tovább erősítették. A Szamos beömlése és a torkolat között a kisvízi hozam átlagai jóval 100 m 3 /s alatt maradnak, akár 40 m 3 /s értékre is csökkenhetnek, míg az árvízi vízhozam 4000 m 3 /s körül ingadozik. Jelentős különbségek találhatók az egyes évek vízszállítása között is. Az évenkénti adatok tanúsága szerint, a Tisza-völgyben 10-15 éves nedvesebb-szárazabb periódusok követik egymást. Az éven 4
