A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
5. SZEKCIÓ: VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁSI ESZKÖZÖK, TECHNOLÓGIÁK, ESETTANULMÁNYOK - MAGYARICS ANDRÁS–DR. TARJÁN TIBOR: Vízminőségi kárelhárítási eljárás- és eszközfejlesztés Magyarországon az utóbbi években
A VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁSI ELJÁRÁS- ÉS ESZKÖZFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AZ UTÓBBI ÉVEKBEN MAGYARICS ANDRÁS - DR. TARJÁN TIBOR Országos Vízügyi Főigazgatóság, Budapest „A vízminőségi kárelhárítás a vizek előre nem látható események vagy ismeretlen ok miatt rendkívüli mértékben bekövetkező elszennyeződése esetén a keletkező károk megelőzésére, elhárítására, illetőleg mérséklésére irányuló tevékenység." [1] A vízminőségi kár is vízkár, de nem a víz által okozott, mint az ár- vagy belvíz, hanem a víztestben történt esemény, szennyeződés okozta kártétel. A kárelhárítással kapcsolatos feladatok: - a felkészülés, - a rendkívüli szennyezés felderítése és minősítése, - a kárelhárítás műveleti végrehajtása, valamint a megszüntetését követő intézkedések. [1] A szennyezések fő megjelenési formái: fizikai, felszínen úszó (elsősorban olaj- vagy olajszármazék): a műszaki fejlesztés, új eszközök bevezetése főleg ebben a formában jellemző; kémiai, elkeveredő: általában nem választható le, nem gyűjthető össze, vízkormányzási módszerekkel lehet védekezni; halpusztulás: sokszor csak járulékos, valamely más formában történt szennyezés következménye; túlzott vegetáció: a túlburjánzott növényzet - melynek jelenlétével az adott víz használati értéke csökken - szabályozása, az idegenforgalom, vízi közlekedés, vízi munkavégzés, vízkivétel biztosítása vagy oxigénhiány, járulékos szennyezés pl. halpusztulás megelőzése érdekében. [1] A beavatkozási módszerek változatosak, nem feltétlenül anyaggal, eszközzel, berendezéssel történnek. Minden szennyezés egyedi eset, egyedi döntések szükségesek a védekezés, elhárítás végrehajtását illetően. Ebben az előadásban a véletlenszerű (balesetszerű) vízszennyezés elleni hatékony védekezésre, a károk mérséklésére irányuló eszköz- és eljárásfejlesztés aktuális hazai helyzetéről szólunk. Sok tényezőtől függ, hogy mennyire hatékonyan léphetünk fel, az észlelés - riasztás védekezés megkezdése — végrehajtás folyamatban több beavatkozási lehetőség van, ahol modernizálhatunk, fejleszthetünk a gyorsítás érdekében. Egyik súlyponti kérdés, hogy a szennyezés bekövetkezésétől az operatív védekezés megkezdéséig terjedő időintervallumot milyen mértékben sikerül lecsökkenteni, minimalizálni. Ennek alapfeltételei: gyors észlelés (jól megszervezett figyelőhálózattal), gyors riasztás (jól megszervezett ügyeleti rendszeren keresztül), gyors helyszínre érkezés, védekezés megkezdése. A védekezés hatékonysága, sikeressége szempontjából fontos a védelmi egység aktivizálása a telephelyen, majd ezt követően a védekezés helyszínére való mielőbbi kijutás. Gyorsbeavatkozási egységek kialakítását kezdtük meg: (terepjáró gépkocsi, utánfutó a 397
