A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

7. SZEKCIÓ: KOMMUNIKÁCIÓS ÉS PR FELADATOK A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - TÓTH LÁSZLÓ MENYHÉRT: A nyilvánosság bevonásával kapcsolatban szerzett tapasztalatok az Által-ér vízgyűjtőjén

Befejezésül meghatározták a következő találkozó alapjául szolgáló, az Által-ér vízgyűjtőjén azonosítandó és megvitatandó intézkedéseket tartalmazó terv elkészítése érdekében végrehajtandó feladatokat. 2001. december 10. Az ülésre meghívott 63 szervezet több mint 2/3-a jelezte részvételi szándékát. Néhány szervezet fél több személlyel is képviseltette magát a munkaülés délelőtti részén, amely közvetlenül az Által-ér Szövetség, ugyancsak a Tatai Képzési Központban megtartott ülése után kezdődött. Az ülése célja az volt, hogy megvizsgálja a kidolgozandó vízgyűjtőgazdálkodási tervváltozatok támogatottságát. A délelőtt során a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakértői csoportjának tagjai tartották meg előadásaikat a kategorizálás, tipológia, a referencia-indikátorok és az alternatívák témakörében. A felszíni vizekkel, a Bokodi-tóval, a Tatai Öreg-tóval és a a felszín alatti /karszt/ vizekkel kapcsolatos változatok közül mindenki kiválaszthatta általa kedvezőt. Délután már csupán a résztvevők 1/3-a voltjelen a folytatáson, amelyre először két csoportban került sor. Mindkét csoportban azonos arányban képviseltették magukat hatóságok, önkormányzatok, cégek és a civil szervezetek képviselői. A vízgyűjtőn elérni kívánt különböző célok összekapcsolódását megvalósító megoldások közös megegyezéssel történő kiválasztása érdekében végzett csoportmunkát vitavezetők irányították. A munkát nagymértékben segítették a 2. sz. táblázat változatai előnyeinek és hátrányainak feltüntetése. A VKI-kompatíbilis Által-ér vízgyűjtő-gazdálkodási terv létrehozását célzó projektben alvállalkozóként dolgozó magyar szakértők is nagyban segítették a két csoport munkáját. A vízfolyásokat a résztvevők legtöbbje -azzal a fenntartással, hogy az alternatívák tisztán elméletileg választható lehetőségek, melyeket a helyi lakosok már évekkel ezelőtt megvitattaka felsőbb szakaszokat kivételével a "nagymértékben módosult" kategóriába sorolta, ami azok természetes állapot felé közelítését jelenti. Ezzel egyidejűleg javul az ökológiai és környezeti állapot és a tavak vízminősége. A változat hátrány, hogy -bár nincs gazdasági haszna- magas költségekkel jár. A résztvevők egy kisebb része a "nagymértékben módosult feltételű, de jobb cél-állapotra javasolt" kategóriára szavazott, mondván, hogy a környezet célállapotának javítása és az ökológiai érték növelése sokkal reálisabb költségek árán is megvalósítható. Vita támadt abban a kérdésben, hogy technikai beavatkozásokkal megvalósítható-e a természetes állapot helyreállítása a Bokodi-tó alatti szakaszon. Az egyik résztvevő konkrét terveket mutatott be a Bokodi-tó és a vízfolyások vizének frissítésére. A csoport teljesen egyetértett abban, hogy a javaslatokat meg kell vizsgálni és további megoldásokat kell keresni. A Tatai Öreg-tó esetében a "referencia-víztestnek megfelelő állapotra javasolt" változatt kapta a legtöbb szavazatot, ami lehetőséget nyújtana más hasznosításra; javítaná az ökológiai potenciált; magas helyi támogatottságot élvezne és összhangban lenne a VKI-vel. A változat hátránya, hogy nagymértékű beavatkozást igényel, magas költségekkel jár, gazdaságilag nehezen elemezhető, megvalósíthatósága megkérdőjelezhető. A vita kapcsán említést érdemelnek a következő, a résztvevők részéről felmerült megjegyzések: • ez a legnépszerűbb változat: az emberek azt szeretnék, ha úszni lehetne a tóban; 638