A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

7. SZEKCIÓ: KOMMUNIKÁCIÓS ÉS PR FELADATOK A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - MÁRFAI LÁSZLÓ: Javaslatok a vízügyi PR munka informatikai hátterének kialakítására

A kiadványminőségű képek a kiválasztás után (esetleges szerzői engedély kérésével) szintén lekérhetők lehetnek. A nyilvántartás többek között alkalmas lehet tematikus legyűjtések más adathordozóra vitelére, pl. CD-n, DVD-n való terjesztésre. Természetesen a képekre vonatkozó nyilvántartás - némi formai módosítással - vonatkozhat digitalizált filmre, sőt hanganyagra (ha van értelme). Az eseti, alkalomszerű képkészítés mellett a vízügyi objektumnyilvántartás számára rendszerezett felvételezést kellene készíteni a különböző létesítményekről (szivattyútelep, őrház, zsilip, stb.), a szakági és PR-alkalmazásból egyaránt elérhetően. Ugyanez vonatkozik az árvízi (buzgárok, szivárgások, töltésmeghibásodások) és belvízi jelenségek (csatornaállapotok, elöntések, stb.), valamint vízminőségi haváriák dokumentálására. Összefoglalás A leírtak alapján - nem beszélve szakmai, térinformatikai és egyéb hasznosulásról - a vízügyi public relation minőségi művelése jelentős segítséget kaphat. A PR-felelős és a nyilatkozó vezető perceken belül a tények birtokába kerül, bármikor felelősen, tárgyszerűen nyilatkozhat. A felhasználható adatbeli, képi információ aktuális, a média által hasznosnak, kívánatosnak ítélt formátumú lesz, tehát jobb publicitást kaphat a vízügy. Előkészíthető a különböző védekezési helyzetre a külső és belső tájékoztató teljes váza, megfelelő adatbázishivatkozásokkal, amit percek alatt lehet aktualizálni. A már több VIZIG-nél működő intranetes tájékoztató (Vizlnfo - Szeged) nagymértékben bővíthető. Az internet felé küldött anyagok előállítása, aktualizálása is könnyebbedik. A működési területen található önkormányzatokkal, szervezetekkel a kapcsolat és kommunikáció érvrendszere kiegészül egy jobban érthető jói vizualizált eszközrendszerrel.. Végül, a leírtak közel teljes eszközrendszere rendelkezésre áll, a rendszertervezés és az adatbázisfejlesztés közül főleg a tervezési (definíciós, tartalom-meghatározási) fázis az időigényes. A mai korszerű, objektumorientált fejlesztőeszközökkel a kívánt felületek gyorsan programozhatók. Itt ismételten javaslom az - évek óta ismételt - komponensfejlesztési tevékenység indítását, ahol az erőforrások takarékos, de mégis hatékony kihasználását célozhatjuk meg. Jelen esetben a PR-követelmények dinamikusabb kielégítését szolgáló grafikus és képmanipulációs komponensekre gondolok, amelyek az ágazati megjelenítési specialitásokat is ismerik. 627