A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
7. SZEKCIÓ: KOMMUNIKÁCIÓS ÉS PR FELADATOK A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - LOVRETITY MÁRIA: PR stratégia a vízgazdálkodási feladatok tükrében
a különböző közvéleményi körökkel kapcsolatot épít és tart fenn a kommunikációs szerviz által. A PR aktivitásnak lényege, hogy kialakítsa azokat a fontos mondanivalókat, amelyeket közvetíteni kíván, illetve lehetőséget teremt a közvéleményi csoportok visszajelzéseinek fogadására, ezzel párbeszédet indít el. 8. Várható a szervezeti és intézményi rendszer átalakulása és a hatósági munka szemléletének tovább fejlesztése. Ez a változás az EU-s keret irányelvek bevezetése kapcsán fog jelentkezni. A változásokat először a saját állománnyal kell megismertetni, értelmeztetni és elfogadtatni, majd annak alkalmazására és közvetítésére felkészíteni. Ez belső intenzív kommunikációt és képzést is fog igényelni. 9.A vízügyi szervezeteknek a szakemberek számára vonzóvá kell válni. Olyan belső szervezeti, vezetési, emberi viszonyokat, megélhetési és önmegvalósíthatósági feltételeket kell teremteni, jövőképet felvázolni, amely a vízügyi szakma gyakorlása és a vízügyi szakemberképzés iránti érdeklődést és vonzalmat fenn tudja tartani. Az utánpótlás biztosításához ez elengedhetetlen. A PR , a vezetők humánpolitikai tevékenységével együtt, erősítheti a folyamatokat és a célok elérését. 10. Fel kell készülni a krízis kommunikációra is. Megbízhatóságunk, alkalmazottaink morálja és szervezetünk jövője is függ attól, mennyire vagyunk alkalmasak váratlan és feszültségekkel terhes szituációk kezelésére, s ilyen környezetben feladataink megoldására. Ez befolyásolja megítélésünket és növelheti imidzsünket. Krízis helyzetekben rendkívüli jelentősége van a jól szervezett és kifinomult kommunikációnak. Az elkövetkező 15-2o évet az EU csatlakozás határozza meg. Legkomolyabb fejlesztések a település vízgazdálkodásban és a vízminőség szabályozásban várhatóak. A feladatok jól körülhatároltak az árvízvédelemben is. Az osztott vízgyűjtőkön integrált vízgazdálkodást kell folytatni a szomszédos országokkal. Komoly a kihívás. Igényli a gazdaság erősödését, a precíz jogharmonizációt, az előrelátó tervezést, a költséghatékonyságra törekvő finanszírozást és mindenekelőtt az intézményi rendszer reformját. Ezek nélkül az integrált vízgazdálkodás aligha valósítható meg. A társadalom vízzel kapcsolatos mai igényeit úgy kell kielégíteni, hogy az egyúttal a legjobban szolgálja jövő generációi igényeinek kielégítését is. Mindezek mellet javítani kell a nyilvánosságot és működtetni a társadalmi konszenzusra épülő regionális és helyi közmegegyezések rendszereit is. A sikeres tájékoztatási - PR munka - feltétele, hogy legyen a vízügyi szervezetnek határozott jövőképe, konszenzus alapján elfogadott szakmai, szervezeti és működési stratégiája - értékrendje, legyenek kiforrott humánpolitikai célkitűzései a szakember állomány megtartására, fejlesztésére és motiválására. Csak ez alapján lehet biztosítani a szervezeti működést és elérni a belső és külső PR összhangját. A PR munka feladata kettős: teljesíteni a kommunikációs kötelezettségeket egyrészt, másrészt pedig a szervezet szakmai feladatainak megoldását a kommunikációval támogatni. Nem kampány PR-re kell készülnünk, hanem a társadalommal való széleskörű és folyamatos párbeszédre, együttműködésre, miközben vízgazdálkodási tevékenységünket a társadalom szolgálatában a lehető legjobb szakmai színvonalon, környezet barát megoldásokkal kell végeznünk. 621
