A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
7. SZEKCIÓ: KOMMUNIKÁCIÓS ÉS PR FELADATOK A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - DR. KONECSNY KÁROLY: A Felső-Tisza Híradó kiadvány négy évtizede (19622002)
A vizsgált időszakban a 200-1000 példányban terjesztett kiadványból az igazgatósági dolgozókon kívül, rendszeresen kaptak példányokat a vízügyi főhatóságok (minisztérium, OVF), VITUKI, társ-VIZIG-ek, megyei vízgazdálkodási társulatok, katasztrófavédelem, a térségi vízi-közmüvek, oktatási intézmények, alapítványok, egyesületek, múzeumok, levéltárak, közkönyvtárak, önkormányzatok, erdélyi, kárpátaljai és szlovákiai partner vízügyi szervek, és a FETIVIZIG nyugdíjasai. Nincs információnk viszont arról, hogy a megküldött lappéldányokat valójában hány személy olvassa rendszeresen, illetve alkalmanként. Visszajelzések, a különböző megjelent cikkek tartalmával kapcsolatban esetenként érkeztek úgy igazgatóságon belülről, mint más VIZIG-től„ főhatóságtól, vállalkozóktól, nyugdíjasoktól, sőt a címlistán szereplő külföldi intézményektől, személyektől is. Szintén a Felső-Tisza Híradó és a többi vízügyi kiadvány objektív külső pozitív megítélését jelzi az 1998. novemberi felső-tiszai árvízről nemrégen megjelent kötetben (3) az MTA Szociológiai Intézetének értékelése, miszerint: ,/fz időszakban általában kéthavonta megjelenő vízügyi szakmai sajtóhoz az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az egyes vízügyi igazgatóságok, vízművek és műszaki oktatási intézmények sajtótermékei tartoznak, amelyek elsősorban a műszaki szemléletet és a szakmai pontosságot képviselik....A cikkek elemzik az árvíznek szinte minden vonatkozását; összegzik a tapasztalatokat; levonják a következtetéseket; javaslatokat fogalmaznak meg a jövőre nézve. " Elképzelések a kiadvány jövőjével kapcsolatban Elsőrendű feladat a lap további rendszeres, folyamatos megjelentetése, évente legalább 3-6 számmal és a jelenlegi vagy lehetőség szerint annál jobb színvonalon. Ez a kiadvány továbbra is a FETIVIZIG vezetésének és dolgozóinak a lapja kell maradjon, nem lenne jó szerkesztésre, megírásra hivatásos újságíróknak kiadni. Olvasottságának javítása érdekében közvélemény kutatást lehetne végezni az igazgatósági dolgozók és azok között, akik rendszeresen megkapják a kiadványt és ennek eredményét figyelembe véve, kellene esetlegesen módosítani a lap tartalmán, szerkezetén, formáján. További cél lehet, hogy a nyomtatott változat mellett, amit feltétlenül meg kell tartani, az elektronikus formában való terjesztés megoldása. Kísérletileg már került fel az igazgatóság VIZIGINFO belső információs rendszerére Felső-Tisza Híradó szám, ezt rendszeresíteni, reklámozni kell. A következő lépés lehet ezen az úton a lap igazgatósági internetes honlapra való felvitele. IRODALOM 1. Tomori L. (szerk.): Szervezeti kultúra és kommunikáció. Vízügy a változó Magyarországon. MTA Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja. KERTEK 2000 Kiadó. Budapest 1998. p. 115-120. 2. * * * : felső-Tisza Híradó. 1962-2001. években megjelent füzetei. FETIVIZIG Nyíregyháza. 3. * * * : Az 1998. novemberi felső-tiszai árvíz. VII. Árvízvédekezés és nyilvánosság. FETIVIZIG-VIZITERV Consult Kft. Nyíregyháza, 2001. p. 259. 614
