A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

3. SZEKCIÓ: SZENNYVÍZCSATORNÁZÁS ÉS –TISZÍTÁS - BALOGH JUDIT ANIKÓ–DR. MEGYERI MÁRIA: Természetközeli szennyvíztisztítási technológiák vízminőség-szabályozási aspektusai

A nitrifikáció két lépése szorosan kapcsolódik, az ammóniából képződött nitrit az adott helyen ugyancsak megtalálható nitrit-oxidáló baktériumok tevékenysége révén maradéktalanul átalakul nitráttá. A nitrifikáló baktériumoknak a szennyvíztisztítás bármilyen technológia révén megvalósított folyamatában egyébként kiemelt jelentőségű szerepe van, e baktériumok számának a nyers és ülepített szennyvíz MPN-értékeihez képest tapasztalt növekedése jól tükrözi a gyökérmezős szennyvíztisztító rendszer megfelelő hatékonyságát. Patogén mikroorganizmusok szennyvízből történő eliminációja gyökérmezős eljárás felhasználásával A szennyvíz patogén mikroflórájának képviselői is általában jól eliminálódnak a természetközeli szennyvíztisztítás során. Egy újonnan elkészített rendszerben a gyökérzet kb. 3 év után biztosija a megfelelő hidraulikai konduktivitást, mert az elhalt és lebomló szövetek révén ilyenkor alakul ki a makropórusok rendszere. A szennyező anyagok közvetlen eltávolításának mechanizmusai: a szuszpendált szilárd anyagok és a patogének kiszűrése a hordozóanyag illetve a rátelepedett mikrobák révén, a szuszpendált szilárd szennyezések kiülepedése az üres hézagokba, az oldott szerves anyagok, a patogének, a nitrogén, a foszfor, a különböző fémek és a nehezen lebontható szerves anyagok szorpciója a hordozóra és a biofilmbe, továbbá a foszfor és a fémek precipitációja. A szerves mikroszennyezők a felületekhez kötődnek és az aerób ill. anaerob mikroorganizmusok révén degradálódnak. A patogének szennyvízből történő eliminációját gyökérmezős eljárás felhasználásával tanulmányozva azt tapasztalták, hogy a vízszintes áramlású rendszerből valamennyi vizsgált patogén eltávolítása többé-kevésbé bekövetkezett. A növényeket nem tartalmazó rendszer kevésbé volt hatékony. A klimatikus tényezőknek kisebb hatásuk volt a folyamatra, a mérsékelt égövben viszont érvényesültek a szezonális hatások. Összefoglalás Összességében a nádas-tavas szennyvíztelep baktérium eltávolítási hatásfoka lényegesen jobbnak mutatkozik, mint az eleveniszapos szennyvíztisztításé, jellemzően 2-3 nagyságrenddel képes csökkenteni a rendszer a szennyvíz baktérium tartalmát. Ugyanakkor a baktérium eltávolítás ebben a rendszerben rosszabb is lehet a fertőtlenítésnél, mert ez utóbbi 10

5-10

6 nagyságrendű egyedszám csökkenéssel is járhat. A gyökérmezős szennyvíztisztítás előnyei (17): • a növényi gyökér a rhizoszféra, a mikrobák 10-100-szor nagyobb mennyiségeit tartalmazza a gyökérhatás nélküli környezethez képest, ezért hatékonyabb fokú működés érhető el; • a növényi gyökér-exudátumok (a gyökér által kiválasztott anyagok) specifikussága és a sokféle növényből adódó változatossága miatt, a tisztítás ill. a szennyvízből eltávolítandó anyagok (xenobiotikumok, azaz életidegen anyagok) spektruma bővíthető; • A változatos mikrobapopuláció anyagcserefolyamatainak az egymásraépülésével lebontási folyamatsor valósítható meg a kometabolizmus során: • A rhizoszféra faji diverzitása biztosítékot ad arra, hogy az esetlegesen nem tisztítható anyagokkal szemben is előfordulhasson(a genetikai mutációs lehetőségek miatt is) toleráns, vagy rezisztens mikroba. A szelektált anyagcsere-folyamatok révén a „tisztító feladatok" ellátására alkalmas mikrobák irányított, un. oltásos felhasználását is biztonságosabbá teszi a makroszimbionta, a magasabbrendű gyökeres növények jelenléte. 79