A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
4. SZEKCIÓ: FOLYÓGAZDÁLKODÁS - KALMÁR ISTVÁN–NÉMETH JÓZSEF: A Fertő tó vízszintváltozásának vizsgálata a jelenlegi üzemelési szabályzat figyelembevételével
A szabályzat ugyan nem tartalmazza, de az előkészítő anyag a tó maximális vízszintjének értékét 116,00 mOAf-ben adja meg, továbbá szabályozási irányelvként fogalmazza meg, hogy a túllépése "nem megengedett". Két esetben tiltja a szabályzat kategorikusan a lecsapolást. Ikva árvíz esetén, ha az a torkolatban 114,50 mOAf szint fölött vonul le, illetve ha a Rábca árvízkapuja zárva van. Az új szabályzat előírásainak előzetes értékelése Az új szabályzat előírásaival kapcsolatosan két dolgot tarthatunk figyelemre méltónak. Az egyik, hogy a szabályozási szempontból szükséges beavatkozásokat egyetlen paraméterhez, a vízszinthez köti, amelynek kialakulása esetén a zsilipnyitást egyéb feltételekkel ugyan, de határozottan előírja. Bizonytalannak illetve rugalmasnak tekinthetők a vízszint, a zsilipnyitás, ill. a lecsapolás mértékére vonatkozó előírások. A teljes vízrendszer ma sem tekinthető hidrológiai szempontból azonos mértékben ismertnek. Aránylag megbízhatóan csak a tó vízszint- ill. víztömegváltozásai ismertek. Belőlük a lecsapolás bármelyik időszaki igénye konkrétabban, és még talán időben differenciáltabban is előírható lett volna. Lényegesen bizonytalanabbul ismertek azonban a tó változásaihoz rendelhető levezetőrendszeri viszonyok. Talán ez utóbbi indokolja leginkább a rugalmasnak tekinthető szabályozási előírásokat. A jövőt illetően mindenesetre úgy becsülhető, hogy az esetek igen nagy százalékában bizonyosan nem lesznek, ahogy az elmúlt évtizedekben sem voltak, az említett bizonytalanságokból eredően szabályozási ill. lecsapolási gondok. Problémák csak a ritkán előforduló ár- és belvízi eseményeknél adódhatnak, amikor a tó levezetési igényének kielégítése a levezetőrendszer mentén kedvezőtlen helyzet előidézésével, esetleg károkozással járhat együtt. Ezekben az esetekben ütközhetnek a két terület ellentétesnek tekinthető érdekei. Nehezítheti az ellentétes érdekek összehangolását, hogy a tóval kapcsolatos árvízi gondok szinte kizárólag osztrák, míg a belvízi gondok elsősorban magyar területen jelentkeznek. A tószintváltozás vizsgálata a jelenlegi szabályozási szintek figyelembevételével Az 1966-tól rendelkezésre álló vízmérleg adatok segítségével megvizsgáltuk a csapadék és a természetes tószintváltozás közötti összefüggéseket. Megállapítható volt, hogy a területre hullott éves csapadék és a tószintváltozás között a kapcsolt szoros. Az 1. sz. mellékletnek megfelelően a vizsgált 30 évben az átlagcsapadék 13 cm tószintemelkedést okozott. A csapadék és a tószintváltozás vizsgálatához egy modellt készítettünk, amely az 1860tól rendelkezésre álló csapadékadatok, és a vízmérleg adatai alapján a jelenlegi üzemelési szabályzat szabályozási szintjeinek figyelembe vételével a kialakuló elméleti tószintet számítja. A modellhez hidrológiai negyedévenkénti csapadék-idősort állítottunk elő, a soproni és a mosonmagyaróvári csapadék-adatsorok, valamint a 1966-tól rendelkezésre álló vízmérleg adatainak felhasználásával. A fertő-tavi csapadék és a két hosszúidejű adatsorral rendelkező csapadékmérő állomás adatainak kapcsolatát két, illetve többváltozós regresszió számítással vizsgáltuk. A további számításokhoz a többváltozós regresszió számítással meghatározott összefüggések alapján számított és meghosszabbított csapadék-idősort használtuk fel. 313
