A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
3. SZEKCIÓ: SZENNYVÍZCSATORNÁZÁS ÉS –TISZÍTÁS - MÉSZÁROS PÁL: A hazai szennyvíz elvezetés és az európai szabványok
szívóaknákba a csapadékos és magas talajvízjárású időszakokban - Pilis Nagyközségnél részletes vizsgálatokkal igazoltan - a szennyvíz mennyiséget 100%-al megnövelte. A monitoring rendszer hiánya a hibahelyek - szelep fennakadás, dugulás stb. behatárolásában eredményez indokolatlan többlet ráfordításokat. Az MSZ EN 1091:2001 nemzeti szabvány alkalmazása jelentős előrelépést hozhat a vákuumos rendszerek alkalmazásánál, ha a szabvány kötelező alkalmazását jogszabályban rögzítik. A kötelező alkalmazás előírása nélkül a vákuumos szennyvízgyűjtés és szállítás továbbra is a vákuum szelep forgalmazó piac orientált befolyási övezete marad. A nyomott szennyvízszállítási rendszereknél az MSZ EN 1671:2001 szabvány alkalmazásának jogszabály általi elrendelése sem hozhat változást a témakörben. A teoretikusan nem kellően megalapozott költség-összehasonlító vizsgálatok általában manipuláltak. Az üzemeltetés műszaki- és gazdasági feltételei a tapasztalatok hiányában nem ismertek. A fentiek ellenére a meglehetősen széles körben alkalmazott rendszerek terjedését a legtöbbször nem műszaki szempontok indokolják. Az MSZ EN 1671:2001 nemzeti szabvány nem olyan rendszerekről szól, amilyeneket Magyarországon az utóbbi évtizedekben megépítettek. A hivatkozott szabvány közelebb áll és hasznos útmutatásokat tartalmaz a vegyes rendszerekhez, melyeknél a hálózati kialakítás döntő többségét a gravitációs csatornák, vagy az átemelőkkel kombinált gravitációs gyűjtők alkotják. A témakörben rendelkezésre álló utóbbi 10 év - kedvező- és kedvezőtlen - tapasztalatainak értékelése meghaladja a dolgozat kereteit. 6.) Összefoglalás A teljességre törekedés lehetősége és igénye nélkül a felsorolt szabványokkal kapcsolatos tendenciákat és javaslatokat az alábbiakban foglaljuk össze: • A felsorolt szabványok nemzeti szabványként történt bevezetése pozitív értelemben jelentősen befolyásolhatja a hazai szennyvízelvezetés utóbbi 10 évben tapasztalt kedvezőtlen hatásit. A megvalósult létesítményekkel kapcsolatban rendelkezésre álló adatok szerint célszerű volna: - az MSZ EN 1295-1 nyomócsövekre vonatkozó statikai számítási előírásait, - az MSZ EN 1091, az MSZ EN 1610, az MSZ EN 476 és az MSZ EN 1671 nemzeti szabványok használatát kötelező érvénnyel elrendelni, különös tekintettel az előttünk álló szennyvízelvezetési feladatokra. • A rugalmas csövekből megvalósuló gravitációs csatornák statikai számítására a hazai nemzeti irodalom csak a különböző csőgyártóknál található. A CEN tagországokhoz történő csatlakozás után ez a helyzet nem tartható fenn. A egyenrangúság megőrzése érdekében minden témában szükséges egy általános nemzeti dokumentum megalkotása. Ezzel egyidejűleg célszerű áttekinteni, és szabályozni a hőre lágyuló műanyag csövek statikai méretezése szempontjából nélkülözhetetlen fizikai jellemzőket. Ennek a problémakörnek a rendezése a központi kutatási fejlesztési alap igénybevételével lehetséges. • Az MSZ EN szabványok nemzeti szabványként történő bevezetésével a dolgozatban érintett témakör szabályozásának illetve a feladatoknak csak egy része került elvégzésre. A következő nagyon fontos tennivaló az alsóbb szintű, de az MSZ EN szabványoknál lényegesen konkrétabb szabályozási szintek létrehozása és megalkotása. Az EN szabályozás lényege az egymással kölcsönhatásban lévő szabályozási rendszerek megalkotása, amely rendszerben az MSZ EN a szakmai általánosságokat és elvárt minimumot fogalmazza meg. Ebben a rendszerben az alacsonyabb szintű szabályozásnak lehetősége van szigorúbb előírások megalkotására, amelynek szükségszerűsége - az érintett témakörben a hazai tapasztalatok függvényében - egyértelmű. 173
