A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

3. SZEKCIÓ: SZENNYVÍZCSATORNÁZÁS ÉS –TISZÍTÁS - KOROKNAI BALÁZS–KÁRPÁTI ÁRPÁD–SULÁK VINCE: Lakossági és előtisztított ipari szennyvíz vegyes tisztítása

LAKOSSÁGI ÉS ELŐTISZTÍTOTT IPARI SZENNYVÍZ VEGYES TISZTÍTÁSA KOROKNAI BALÁZS 1 - KÁRPÁTI ÁRPÁD 1 -SULÁK VINCE 2 1 - V E, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék 2-Bakony-karszt Rt. Bevezetés A kisebb hazai települések szennyvíztisztítói kontinentális éghajlatunk, s így az alacsony téli szennyvízhőmérséklet miatt ebben az időszakban nitrifikációs problémákkal küszködnek. Az EU ajánlás, de még a legszigorúbb szabályozást alkalmazó német és osztrák előírások is figye­lembe veszik ezt az adottságot, s a kis települések estén, vagy akkor, ha a szennyvíz hőmérsék­lete a tisztítóban nem haladja meg a 12 °C értéket, nem írnak elő határértéket az ammóniumra. Ezzel a lehetőséggel, pontosabban a természet teljesítőképességének a figyelembevételével sajnos még a jövő évtől érvényes legújabb szabályozás sem számol, így a kis telepeink téli nitrifikációját a tulajdonosnak esetleg más úton kell megjavítani. A továbbiak erre mutatnak be egy példát. A lakossági szennyvíz tisztítása a korábbi időszakban Zircen a csatornázás kiépítése az '50-es évek elején kezdődött. A település központ, illetőleg az ott elhelyezkedő intézmények részére egyesített rendszerű csatornahálózat épült. Egy kis szennyvíztisztító telep is létesült, melynek üzembe helyezése azonban elmaradt. így az össze­gyűjtött szennyvizek sokáig tisztítatlanul kerültek a befogadó Cuha patakba. Az 1960-as évek végén ismét napirendre került a településen csatornázás és szennyvíztisztítás. A város engedélyt kapott a csatornahálózat bővítésére, illetőleg a szennyvíztisztító telep rekonstrukciójára. A '70­es évek végén az úgynevezett Erdőkalja lakótelep építése kapcsán merült fel ismét a szennyvíz­elvezetés és tisztítás bővítése. Az új koncepció a meglévő hálózat teljes felhagyását javasolta és új szennyvíztisztító telep létesítését a településtől északra, a Cuha bal partján. A csatornázás 1. ütemére, ill. egy 200 m7d kapacitású „Flygt" telep létesítésére 1981-ben került sor. Ennek a telepnek a bővítése az előzetes tervek alapján 1985-ben kapott létesítési, majd 1990-ben üze­meltetési engedélyt a helység. A telep technológiája a magasabb tisztítási igények kielégítésére a már meglévő műtárgyak funkciójának módosításával, 1995-ben került további átalakításra. Ekkortól az eleveniszapos telep elvében nitrifikációra és denitrifikációra, továbbá részleges biológiai többletfoszfor-eltávolításra, illetőleg a maradék foszfor szimultán vegyszeres kicsapá­sára volt képes. Az A 2/0 technológia anaerob, anoxikus és levegőztetett reaktortereket, utóüle­pítőt és iszapcentrifugákat foglalt magában. Az 1995-ös kiépítettségnél a tisztító névleges kapacitását 1050 m 3/d megengedhető szenny­vízterhelésben rögzítették. Az akkor érvényes rendelkezés szerint a tisztítási igény a VI. kategó­ria határértékeit jelentette. A befogadó a Cuha patak. A KDT Környezetvédelmi Felügyelőség, mint szakhatóság 1993-as állásfoglalásában az elfolyó tisztított szennyvíz paramétereire a befo­gadóra előírtnál szigorúbb, I. vízminőség-védelmi egyedi határértéket állapított meg. Az ehhez szükséges technológia: teljes biológiai tisztítás és tápanyag eltávolítás. Az iszap aerob iszapsta­bilizációt és gépi víztelenítést követően mezőgazdasági elhelyezésre került. A fenti biológiai tisztítás az elkészült 2 db UNIR 90.631 és 1 db UNIR 10.801 típusú kombinált szennyvízkezelő reaktorokban került kialakításra. Ezen időszak technológiai és üzemviteli jellemzőinek az 1. táblázatban láthatók. Az 1996-97 évi időszakra a tisztított víz paramétereinek alakulását az 1. ábra szemlélteti. 155

Next

/
Oldalképek
Tartalom