A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
3. SZEKCIÓ: SZENNYVÍZCSATORNÁZÁS ÉS –TISZÍTÁS - HORVÁTH ZOLTÁN: Ásványolajjal szennyezett vizek tiszítása
ÁSVÁNYOLAJJAL SZENNYEZETT VIZEK TISZTÍTÁSA HORVÁTH ZOLTÁN PURATOR KÖRNYEZETTECHNIKA Az olaj szennyezés veszélye, hazai előírások, elvárások Az ipari fejlődés egyik negatív velejárója a környezet egyre növekvő mértékű szennyezése olajszármazékokkal. Az olajszennyezés veszélye többek között abban áll, hogy néhány grammnyi mennyiség is (az olajszármazék fajtájától függően) hatalmas vízfelületet képes beszennyezni. Örvendetes tény, hogy az ebből eredő problémák megoldása hazánkban is egyre inkább előtérbe kerül. Magyarországon a kibocsátott vizekre vonatkozóan a 3/1984. és 4/1984. (II.7.) OVH sz. előírás ill. az ezt módosító 33/1993. és 34/1993. (XII.23.) sz.KTM rendeletben illetve az azóta megjelent 204/2001.(X.26.) Korm. és a 9/2002.(111.22.) KöM-KöViM együttes rendeletben foglalt határértékek betartása az irányadó, melyet a környezetvédelmi felügyelőségek saját hatáskörükben szigoríthatnak. Mivel nálunk még egységes szabvány, vagy előírás nincs az ipari előtisztító berendezések kialakítási követelményeire, továbbá ezek fenntartási, működtetési és az üzemeltetéssel összefüggő kérdései sem definiáltak pontosan, ezért a különböző termékforgalmazók előregyártott típusberendezéseinek kialakítása más-más nyugati szabványoknak megfelelően történik (ISO,DIN,ÖNORM). A hazai kibocsátási határértékeknek is eleget tevő, nyugat-Európában jól bevált rendszerek honosítása, gyakorlati alkalmazása már több éves múltra tekint vissza. Az 1984 óta eltelt időszakban a hatósági előírások érvényesítésének az illetékes szervek egyre eredményesebben szereznek érvényt. A műszaki fejlődésnek és a piaci kínálatnak köszönhetően a követelmények teljesítésének pedig egyre több érintett gazdálkodó tesz eleget. Az európai szintű elvárások is mindinkább beépülnek a mérnöki köztudatba, továbbá a környezetünk állapota iránti felelősségérzet szintjének emelkedése folytán a gyakorlatban is testet öltenek többek között környezettechnikai berendezések alkalmazásának formájában. Az új környezetvédelmi törvény mellett feltehetően e hatások is késztetik az érintett gazdálkodókat arra, hogy környezetünk értékeinek védelmére több figyelmet és nagyobb erőforrásokat fordítsanak. Elsősorban élővizeink, de a csatornahálózat ill. a szennyvíztisztító telepek védelme érdekében is elengedhetetlen a rendkívüli mértékű szennyező képességgel bíró olajnak és olajos iszapoknak lehetőleg a szennyező forrás közelében történő lokalizálása, visszatartása, majd tervszerű és folyamatos letermelése, ártalmatlanítása. Az olajjal szennyezett vizek tisztítására általában iszapfogó és ásványolaj leválasztó berendezéseket alkalmaznak. Szennyvíz keletkezési helyek, alkalmazhatósági tartomány E berendezésekkel visszatartandó olajszennyeződések azok az ásványolajtermékek, amelyek sűrűsége kisebb, mint a vízé (általában 0,82-0,95 között), amelyek nem szappanosodnak el és csak csekély mértékben oldhatók a vízben, mint pl. az üzemanyagok, fűtőolajok és kenőanyagok. A növényi olajok, zsírok, zsiradékok keményítő stb. visszafogására zsírfogó berendezéseket alkalmaznak. 141
