A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

8. szekció: A vízjog és a hidroökonómia időszerű kérdései - Dr. Kutas Ádám – Dr. Csölle Katalin - Dr. Molnár Anikó: Új „kiskapu” a vízjogban, avagy a vízjogi fennmaradási engedély.

el a kérelmezőt szándékától, ezért a kivételt megfogalmazó, a joghátrányok alkalmazása alól mentesítő szabály alkalmazására csak akkor kerül sor, ha a kérelem vizsgálata során a hatóság a létesítmény megszüntetéséről határoz. A fennmaradási engedély iránti kérelmet tehát elutasítja, a hivatalbóli eljárás során kibocsátott kötelezésében pedig meghatározza a megszüntetés szakmai feltételeit, végrehajtására határidőt tűz. Bár a hivatkozott jogszabályhely összemossa a kérelemre indult és a hivatalbóli eljárás elemeit, megítélésem szerint ezen rendelkezés a tisztán kérelemre indult eljárásban is alkalmazható, még akkor is, ha a létesítmény megszüntetésére kiadott engedélyben foglaltak végrehajtására a hatóság nem tűz határidőt. Még kevésbé következetes a jogi szabályozás a hivatalbóli eljárások vonatkozásában. Hivatalból indul az eljárás, ha az engedély nélküliségről a hatóság nem az ügyfél beadványából, hanem saját észlelése vagy más személy bejelentése alapján szerez tudomást. A leggyakrabban a vízügyi szervezet által rendszeresen végezendő hatósági felügyelet során jut a hatóság tudomására a dolgozat szempontjából jelentőséggel bíró tényállás. A 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 21.§ (8) bekezdése szerint a vízügyi hatóság az ellenőrzés során - szükség szerint - szakmai, módszertani útmutatást és tanácsot ad, az ellenőrzés tapasztalatait jegyzőkönyvben rögzíti, egyben lehetőséget biztosít az engedélyesnek arra, hogy - az azonnali intézkedést igénylő eseteket kivéve - a vízgazdálkodási cél, illetőleg a követelmény önkéntes jogkövetés útján teljesüljön. Ezen szabály akkénti értelmezése, hogy a vízügyi hatóságnak első lépésben figyelmeztetnie kell az építtetőt a vízilétesítmény, vízimunka engedélyköteles voltára, már csak azért sem helyeselhető, mert a hivatkozott rendelkezés az engedélyes önkéntes jogkövetését szándékozik elősegíteni, engedély nélküli vízilétesítmény, vízimunka esetén viszont engedélyesről nem beszélhetünk. A hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően gyakorolt vízhasználat, megvalósított vízimunka, illetve megépített vízilétesítmény esetére kifejezett rendelkezést a (10) bekezdés tartalmaz. A rendelet ezen rendelkezése előírja, hogy a felügyeleti ellenőrzést követő intézkedéseket a vízügyi hatóság az ellenőrzés befejezését követően, a jogellenes állapot szakmai megítélésétől függően haladéktalanul, de legkésőbb az ellenőrzés befejezésétől számított 60 napon belül köteles megtenni. A jogszabály tehát konkrét intézkedések mielőbbi megtételére kötelezi a vízügyi szerveket, nem bízva az állampogárok önkéntes jogkövetésében. A jogellenes helyzet orvoslásának hatósági eszközei a kötelezések. A 18.§ alapján eljárva a hatóság a vízhasználót, vagy azt, aki a vízviszonyokba jogellenesen beavatkozott, illetőleg a jogszabályban meghatározott feladatainak, kötelezettségeinek elmulasztásával káros és jogellenes állapotot idézett elő, a jogszabály szerint szükséges követelmények érvényesítése érdekében - hivatalból indult eljárás keretében - kötelezi a vízjogi engedély nélkül vagy az attól eltérően végzett kivitelezés megszüntetésére, felfüggesztésére, továbbá az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően elvégzett vízimunka vagy megépített vízilétesítmény átalakítására, meghatározott módon megvalósított fennmaradására és üzemeltetésére vagy megszüntetésére, az engedély nélkül gyakorolt vízhasználat szüneteltetésére, abbahagyására vagy meghatározott módon való gyakorlására. Helytelen jogértelmezésen alapul tehát az a gyakorlat, amelynek keretében az ügyfelet kérelem előterjesztésére szólítják fel, még akkor is, ha a mögöttes jogszabálynak minősülő Áe. 59.§ (1) bek. b) pontjában jogszabálysértés megállapítása esetén alkalmazandó intézkedések között említi az ügyfél figyelmének felhívását a tapasztalt jogszabálysértésre. Tekintettel a jogsértés és következményeinek súlyára a fenti intézkedés alkalmatlan a jogszerű működés helyreállítására. Ha tehát a hatóság tudomást szerez valamely vízilétesítmény, vízimunka engedély nélküli voltáról, minden esetben személyesen kell meggyőződnie az értesülés valóságtartalmáról. Erre szolgál a helyszíni szemle, melynek során - megidézve az ügyfelet, illetőleg megkeresve az illetékes földhivatalt - tisztázhatóak a tulajdoni viszonyok. A tulajdoni viszonyok rendezettsége 680