A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

7. szekció: Kommunikációs és pr feladatok a vízgazdálkodásban - Márfai László: Javaslatok a vízügyi PR munka informatikai hátterének kialakítására

Elektronikus vízügyi képarchívum Az igények, elvárások szintjén ismételten felbukkan a képek, képi információk alkalmazása. A ’90-es években két ágazati szakmai kiadványhoz készítettem számítógépi demonstrációs anyagot (vízrajz, vízkárelhárítás), és meg kell jegyezni, a legnehezebb a megfelelő képi anyag összegyűjtése volt. Többségében egyes emberek lelkes munkája adott támpontot a létező anyagokra, de sajnos a nyilvántartások – ha egyáltalán voltak – hiányosaknak, áttekinthetetlenek bizonyultak. Régebbi árvizek, belvizek képanyagai néhol albumokban fellelhetők, de tematikus keresés sehol sincs (részben kivétel a Vízügyi Múzeum). Az elmúlt évek nagy árvizei során hatalmas képanyag keletkezett (benne digitális és mozgóképes), rendkívül fontos lenne ezek szamai közkincsé tétele. Javaslom, hogy a képanyagok mielőbbi digitalizálása kezdődjön el (főleg a régebbi, még fellelhetőké), hiszen szkenner minden vízügyi szervezetnél van (több is). A digitalizáláshoz – az egységesség és további felhasználhatóság érdekében – készüljön egy módszertani ajánlás (előírás?), amely a felbontást, tárolási formátumot és a kísérő információk rögzítését írja le. Rendkívül nagy különbség van a számítógépes/internetes felhasználású tártakarékos (JPG, PNG), de veszteséges tárolási forma és a nyomdai felhasználásra is alkalmas, de hatalmas tárterületet lefoglaló formátumok között. A digitalizálást megelőzően már el kell kezdeni a megfelelő SQL-alapú tároló-kereső rendszer tervezését, kialakítását, hiszen ez adja meg a használhatóság alapját. Ki kell dolgozni a tematikus nyilvántartás elsődleges csoportosítási rendszerét, valamint el kell készíteni az egységes, országos kulcsszó-rendszert, ami a további kigyűjtési szempontokat teszik lehetővé. Természetesen a kulcsszavak bővíthető listát alkotnak, de az újak felvételét – a beérkezett javaslatok alapján – egy erre felkért/kijelölt grémium dönti el. Ennek a formalitásnak a jelentőségét az adja, hogy az eltérő írásmódok, rokonértelmű szavak használata lerontja a keresés-válogatás hatásfokát, míg a kiválasztható kulcsszavak (amiből egy képhez több is rendelhető) mindig azonos kódot írnak az adatbázisba. A kulcsszavakon túl több jellemző (hely, idő, téma, szakterület, készítő, stb.) adható meg részben opcionálisan, részben kötelezően. Az ágazaton belüli SQL-es adatreplikációs rendszer lehetővé teszi a nyilvántartás szöveges részének, esetleg kis helyigényű kicsinyített képeknek (thumbnail) az ágazati elérhetőségét. A kis képek vizuális kiválasztást tesznek lehetővé, amire számos képszerkesztő programban van példa. 626