A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
7. szekció: Kommunikációs és pr feladatok a vízgazdálkodásban - Lovretity Mária: PR stratégia a vízgazdálkodási feladatok tükrében
előállítását mind szélesebb területekre irányultan mielőbb meg kell kezdeni illetve tovább kell fejleszteni. Szükséges lenne feltérképezni a jelenleg rendelkezésre álló termékeket is. A PR a kommunikáció javításának, a kapcsolatok építésének, a bizalom elnyerésének eszköze, csak akkor tud funkcionálni hatékonyan, ha megteremtődik a belső és a külső PR összhangja. Előbb a szolgálaton és szervezeteinken belül kell egyértelműsíteni álláspontjainkat, céljainkat , üzeneteinket , s ehhez megnyerni saját vezetőinket, alkalmazottainkat. El kell érni azt is, hogy a belső PR szervezeten-szolgálaton belül horizontálisan és vertikálisan is jól működjön ahhoz, hogy a külső PR-t buktatók elkerülésével, kifelé egységesen és hitelesen közvetíthessük. Bármi legyen is a PR munka tartalma / kapcsolatépítés, együttműködés, új dolgok elfogadtatása, fejlesztés, ismeretterjesztés, média kapcsolat stb./ választ kell adnia 5 alapvető kérdésre: Mit, miért, kinek, mikor és hogyan ? szeretnénk „ eladni” ill. akciónkkal elérni. A PR munka a vízügy területén nem nélkülözheti a PR cégek szolgáltatásait, a szakágazatok aktív közreműködést, de az igazgatósági PR szervezők véleményező, javaslattevő, értékelő és operatív munkáját sem. Ez utóbbi kör tevékenységének összehangolására évente 1-2 alkalommal konzultálási illetve továbbképzési lehetőséget célszerű ágazati szinten biztosítani. A PR munka súlyponti kérdései 1. Integrált vízgazdálkodás = a vízgazdálkodás környezeti és regionális politikai alapelveinek összehangolt és egyidejű érvényesítése csak akkor valósítható meg, ha a feladatmegosztásban érintettek igényei, tennivalói és lehetőségei koordináció keretében integrálódnak, amihez speciális intézményrendszer kialakítása és működtetése szükséges. A PR-nek ezt a területi, regionális v. ágazati koordinációt kell támogatni az együttműködési alapelvek, a közös célok és érdekeltségek megismertetésével illetve felismertetésével, a végrehajtás támogatásával. A vízgazdálkodási feladatok megosztásában jelentős munka hárul az önkormányzatokra a települések ivóvízellátása, a szennyvíz elvezetése, a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a csapadékvíz elvezetés, vízbázis védelem és a helyi vízkárelhárítás területén. Igen fontos feladati vannak a víztársulatoknak, a gazdálkodó szervezeteknek, de a lakósságnak is. Ennek a sokszereplős együttműködésnek kell a közös platformját megteremteni a kommunikációs eszközök segítségével is. 2. Vízgazdálkodási tervezés = a közvélemény bevonásával az integrált vízgazdálkodás a tájékoztatás és a nyilvánosság alapelvét követeli meg. Ez elsősorban azt igényli, hogy a vízzel kapcsolatos tervezéseket, cselekvéseket, a terület- és vidékfejlesztés, az ökológiai és környezetgazdálkodási stratégiai területek bevonásával kell végezni. A vízgazdálkodás eszközeivel ugyanakkor a vidék-, a terület-, a mező- és erdőgazdasági illetve egyéb gazdasági és környezetvédelmi célok megvalósulását is elősegíteni. 619