A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

2. szekció: A vízellátás – vízkezelés időszerű kérdései - Radács Attila - Szerencsi László - Scholtz Éva: Vízbázisvédelem és monitoring K+F project tükrében

11 vizsgálati pont bakteriológiai, általános vízkémiai vizsgálata, fémes és nemfémes anyagok mennyiségi meghatározása, ill. ezek közül 7 vizsgálati pont screen vizsgálata történt meg a project első évében (önkontroll vizsgálatokon felül). Nitráttartalom tekintetében a korábbi években megismert állapothoz, tendenciákhoz képest a Lőtéri kút nitráttartalmának emelkedése figyelhető meg. Fémes mikroszennyezők közül az ólom, króm és az alumínium detektálható néhány termelő kútban (Gyulafirátót 1. Bánd fk. Kétbírókúti forrás, Kádártai-galéria) még megengedhető mennyiségben, a Litér 2. sz. kút esetében azonban a határértéket - a 201/2001. (X.25) Korm. rendelet szerint – már meghaladóan. Szerves mikroszennyezőket (Széntetraklorid, triklór-etilén, tetraklór-etilén, TPH) a screenvizsgálatokkal a Gyulafirátót 1. Aranyosvölgy 5. Kádártai-galéria, Bánd fk. Sz-4 kutak vizéből mutattak ki. A vizsgálati módszerből fakadóan mennyiségi adat nem áll rendelkezésre. A jelenlegi vizsgálatok a ’98-ban mért sédvölgyi kutak CH-szennyezettségét nem erősítik meg, de az Aranyosvölgyi vízbázisét igen. A szennyező anyagok fajtájának és területi előfordulásának széles skálája a Veszprém térségi vízbázisok sérülékenységét bizonyítja, de a kedvezőtlen vízminőségi tendenciák megállítása egyúttal a védhetőséget is igazolja. Vízvizsgálatok szempontjából a project 2. éve (2002) lesz jelentős, mert a lehető legtöbb vizsgálatot (összes észlelő kút alapvizsgálata, mintegy 25 kút szerves, ill. szervetlen mikroszennyezőkre kiterjedő vizsgálata) erre az évre ütemezünk. Elkészült a nitráttartalom térségi alakulását a mélység függvényében szemléltető – egyelőre még csak – ponttérkép, melyet az idei vizsgálatok eredményei alapján lehet frissíteni, ill. pontosítani. A ponttérkép alapján célszerűen megválasztott mélységekre vetítve (a földtani és vízföldtani jellemzők, ismert szennyezőforrások hatásainak ismeretében) már izovonalas szennyeződési térkép is szerkeszthető. 5. Vízbázisvédelmi információs rendszer adatszerkezetének és adatbázisának megtervezése, rendszerterv elkészítése A monitoring rendszer térinformatikai rendszere, melynek kialakítása terén már a project első évében jelentős lépések történtek, lehetővé teszi, hogy egy felmerülő döntéshelyzetben a teljes kép alapján gyorsan alkothassunk véleményt, szükséges, hogy a rendelkezésre álló adatokat egy rendszeren belül teljes körben azonnal elérjük A Veszprémi Egyetem egy olyan vízbázisvédelmi információs rendszert készített társaságunk számára, amely a vízbázisok és azok környezetének digitális térképi állományait méretaránytól függetlenül kezeli, a térképi objektumokhoz kapcsolja a legalapvetőbb műszaki és környezetvédelmi adatokat, és támogatja a térbeli műveletek elvégzését, valamint kapcsolódik a meglévő hálózathoz. Az információs rendszer a későbbi fázisokban további modulokkal, adatkörökkel és funkciókkal bővülhet, ami a fejlesztést még értékesebbé teszi. A térképek kezelésére a lehetséges programok közül az ARCVIEW 3.1 térinformatikai szoftvert választottuk, mivel ezzel lehetőség nyílik a térképi ábrázolásra és az ehhez tartozó adatok együttes kezelésére/megjelenítésére. A vízbázisok objektumainak digitális térképi állományához igényünknek megfelelően műszaki, környezetvédelmi és egyéb más adatok kapcsolhatók. A program képes más térinformatikai rendszerek, tervező szoftverek által kezelt állományokat is felhasználni (pl. MICROSTATION, AUTOCAD), melyek a rendszerbe maradéktalanul áttölthetők. 64