A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

6. szekció: A területi vízgazdálkodás és vízgazdálkodási társulatok - Forgóné Dr. Nemcsics Mária: Módszer a belvízrendszerek térinformatikai adatbankjának kialakítására (Kutatás OTKA-támogatással)

MÓDSZER A BELVÍZRENDSZEREK TÉRINFORMATIKAI ADATBANKJÁNAK KIALAKÍTÁSÁRA (Kutatás OTKA-támogatással) FORGÓNÉ DR. NEMCSICS MÁRIA Szent István Egyetem Gödöllő, Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék Bevezetés A magyar mezőgazdasági termelés az ország földrajzi adottságainak megfelelően hol küzd a vízfölösleggel, hol pedig a termeléshez szükséges vízmennyiség sem áll rendelkezésre. Magyarország alföldi területeire hulló évi 500-600 mm átlagos csapadék a növények vízfogyasztását, a mezőgazdaság igényeit figyelembe véve alig elégséges az öntözés nélküli termelés fenntartására. Elméletileg nem képes termőhelyi csapadékfelesleget okozni, azonban a gyakorlati tapasztalatok szerint, belvizek mégis keletkeznek. Az ország területének közel fele - kb. 40.000 km

2 - síkvidéki jellegű. Ebből mintegy 19.000 km

2 nagyságú mentesített ártéren az időszakonként felszaporodó belvizek súlyos károkat okoznak/okozhatnak elsősorban a mezőgazdaságban, de az ipari és a lakott területeken is. A nyolcvanas és kilencvenes évek sorozatos aszályos tenyészidőszakai - és a jelentkező gazdasági nehézségek - ismét háttérbe szorították a belvízrendszerekkel kapcsolatos tevékenységeket, így a karbantartást, fejlesztést, kutatást. A csapadékeloszlás ciklusosságát ismerve ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a csapadékmaximumok újabb, akár éveken keresztül jelentkező előfordulásáról sem [10]. Többéves nedvesség-felhalmozódás és talajvíz-emelkedés után az Alföldön - különösen a középső és északi részén - 1999. februárjában szokatlanul nagy mennyiségű hó hullott, melyből - "olvasztó" - esők kíséretében hatalmas belvízi elöntések alakultak ki. A nyár folyamán - záporesőkből - újabb belvízi elöntések keletkeztek. Összesen mintegy 440.000 ha terület került víz alá. Ilyen mértékű belvíz átlagosan 40 évenként fordul elő [7]. 2000 tavaszán az előző év végi bőséges csapadék következtében újabb belvízelöntések keletkeztek, összesen mintegy 343.000 ha-on [9]. A földhasználat növekvő intenzitása miatt ma már a kárelhárítási tevékenységről a kármegelőzésre kell folyamatosan áttérni [5]. Ez maga után vonja a szabályozási megoldások alkalmazásának általánossá tételét, valamint annak biztosítását, hogy a kedvező vízviszonyok minél hosszabb, a kedvezőtlenek minél rövidebb időszakra terjedjenek ki, ill. a káros viszonyok elkerülhetők legyenek. A belvízrendezési létesítmények építési, fenntartási, karbantartási és üzemelési költségei jelentős terheket rónak a magyar gazdaságra. A szükséges források előteremtése nem könnyű feladat. Hogy ez megvalósítható legyen, pontosan ismernünk kell a helyi adottságokat, így pl. a meteorológiai, talajtani adottságokat, tulajdonviszonyokat, a belvízrendszerek jellemzőit, kiépítettségét, jelenlegi állapotát. Ezek alapján határozhatók meg, becsülhetők a szükséges ráfordítások, a várható eredmények, illetve a ráfordítások elmaradása miatt bekövetkező károk. A belvízrendezés megtervezéséhez - végrehajtásához, adatokra, széleskörű információhalmazra van szükség. A belvízrendezés adatbázisán lényegében azoknak az adatoknak, térképeknek – hidrológiai, meteorológiai, mezőgazdasági és talajtani stb. - az összességét értjük, melyek a vízrendezési művek tervezéséhez, megvalósításához, üzemeltetéséhez és fenntartásához szükségesek ill. felhasználhatók. Ezek az adatok különböző helyekről gyűjthetők össze (pl. VIZIG-ek, VITUKI, OMSZ, KSH, FM Hivatalok). Az adatbank létrehozásának gondolata egy korábbi – „A belvízrendszerek fejlesztésének mezőgazdasági megalapozása földrajzi információs rendszerrel” című – kutatás kapcsán merült fel, amikor munkánk jelentős részét a különböző helyekről történő adatbegyűjtés tette ki [3]. 475