A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

6. szekció: A területi vízgazdálkodás és vízgazdálkodási társulatok - Dömötör Szilveszter: Hidrodinamikai modellezési tevékenység az Észak-dunántúli Vízügyi Igazagatóságon

bizonytalanságokat hordoz magában. Hasonló problémát jelentett a vízszállításban részt nem vevő, de tározóként működő területek veszteségeinek becslése. Eredmények A kalibrációs időszak, illetve bármilyen szimuláció eredményei a már bemutatott keresztszelvényi megjelenítés mellett hossz-szelvényeken is megjeleníthetők. Ebben a formában a sebesség-eloszlások is nagyon jól tanulmányozhatók. A 3.sz ábrán a hullámtéri főág vízállás hossz-szelvénye, a 4.sz ábrán ugyanezen ág sebesség hossz-szelvénye látható. Az 5. sz ábra egy egyik végén nyitott, másik végén zárt ág sebességviszonyait mutatja. A sebességábrák felhasználását a burkológörbékkel történő megjelenítés nagyban segíti. 3.2 A Mosoni-Duna torkolati műtárgy modellje A munka keretében a Mosoni-Duna torkolati szelvényében tervezett duzzasztómű és hajózsilip üzemeltetés-tervezését kellett végrehajtani. A műtárgy feladata a megfelelő vízszintek biztosítása Győr város belterületén a Duna kis- és középvízi állapotai esetén. Ugyanakkor ki kell zárnia a Dunai árhullámokat, és biztosítania kell a Rába és a Rábca árvizeinek levezetését. Természetesen fel kell készülni ezek együttes előfordulására is. Mindezek mellett az üzemrendet úgy kellett megtervezni, hogy a dunai árhullámok alatt a torkolati szakaszon a káros vízminőségi állapotok kialakulása a megfelelő áramlási sebességek biztosításával elkerülhető legyen. Mindezen feltételeknek csak egy úgynevezett többszörösen felülbírált vezérlésű műtárgymodell felelt meg, melynek definiálására a szoftver alkalmasnak bizonyult. (6. sz ábra) 3.3 Az Öreg-Duna meder kapacitás-vizsgálata A feladat az elterelés által érintett Öreg-Duna szakasz középvízi kapacitás-változásának vizsgálata volt. A modell határfeltételeit és ellenőrző adatait a 2001 márciusában és szeptemberében végrehajtott átöblítések vízállás és vízhozam adatai szolgáltatták. A mederérdességeket azonban folyamkilométerenként, vagy annál sűrűbben kellett meghatározni. Az ellenőrzési lehetőséget az átöblítések alatt végrehajtott vízszintrögzítések adatai biztosították. A kalibráció pontossága általában nem haladta meg a 10 cm-t. A munka rávilágított arra, hogy az ilyen szelvénysűrűségű kalibráció esetén rendkívüli módon megnő a keresztszelvényi adatokkal szembeni pontossági igény. 3.4 Az Ikva-Hanság-Fertő-tó levezetőrendszer hidraulikai vizsgálata A munka során a Rábcát, a Hanság-főcsatornát és a Mosoni-Dunát magában foglaló folyóhálózat került felépítésre és bekalibrálásra. A bekalibrált modell segítségével a Rábcán tervezett kotrási beavatkozások hatásait vizsgáltuk. A vizsgálatok egy részleges és egy teljes rekonstrukció feltételezésével kerültek végrehajtásra az alábbi határfeltételekkel: • 10 %-os Ikva árhullám, mértékadó belvíz és Rábca árhullám • 3 %-os Ikva árhullám és Rábca árhullám • 1 %-os Ikva árhullám és Rábca árhullám • 10 %-os Ikva árhullám és Rábca árhullám belvíz nélkül 464