A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

5. szekció: vízminőségi kárelhárítási eszközök, technológiák, esettanulmányok - Virágné Kőházi - Kiss Edit - Müller Anikó: Vízinövények vegyszeres szabályozása a főcsatornákon a vízminőség javítása érdekében

elszállítottuk. 2001-ben csak az óriási növénytömeg töredékét tudtuk eltávolítani. Az üzemóra növelésére lenne szükség amihez további fedezetet kellene biztosítani. A TRUXOR költsége kb. 4000 Ft/műó amely két gépkezelő bérét is tartalmazza. További felmerülő költségek: - egyszeri fel- és levonulás költsége az adott szakaszmérnökség területére, - egyéb a gépkiszolgálásával kapcsolatos dologi kiadások (szerviz, karbantartás, üzemanyag ellátás költségei) - egységeknél jelentkező járulékos költségek (szállítás, őrzés, kirakott anyag elszállítása). Ebben az évben is folytatni kívánjuk a rucaöröm TRUXOR-ral történő leszedését, a munkagépek július közepétől október elejéig foglalkoztathatók a főcsatornákon. 3.3. Biológiai módszer: A korábbi években növényevő halfaj, amur telepítése szerepelt a forgalomképes és a kizárólagos állami tulajdonú öntözőcsatornák (Nk XII-1, Nk VII-1, Nk III-2 fürtfőcsatorna) fenntartásában. Tapasztalataink igen kedvezőek, a halasítás jótékony hatása évek múlva is érezhető volt. A VIZIG kezelésében maradó vízpótló létesítmények halászati hasznosítóival külön megállapodás megkötését készítettük elő a halászati hasznosítással járó többletfenntartási munkák érvényesítésére. Ezekben elsősorban az amur telepítését kívántuk előírni, ami azonban nem őshonos halfaj. A természetvédelemről szóló 1996. évi 53 trv. 14 §-a kimondja, hogy „Tilos a nem őshonos halfajok természetes vagy természet közeli vizekbe telepítése, továbbá halgazdasági célú halastavakból az ilyen halfajok más élővizekbe való juttatása.” Ezzel a kérdéskörrel a márciusban a Szarvasi Halászati Konferencia is foglalkozott. A hivatkozott paragrafus egységes értelmezéséhez állásfoglalás szükséges. Célszerű ezt a tiltást megszüntetni ezeken a műveken, mert az amur visszafogható, horgászható hal és a növényzet gyérítésében is komoly természetes szerepe lehet. A tiltás alapja egy másik távolkeleti halfaj, a plankton evő busa mértéktelen elszaporodása az élő vizekben. A félelem feltehetőleg erre vezethető vissza. Az amur rendkívül jó sporthal, a pontynál nagyobbra növő fajta, jelentős horgászati és idegenforgalmi vonzerőt jelenthetne és túlzott elszaporodásától sem kell tartani. 2002. a HAL ÉVE, ami külön aktualitást ad a felvetésnek. 3.4. Kémiai módszer: 3.4.1. A vegyszerezés alkalmazása a KÖTIVIZIG-nél A vegyszerezés a KÖTIVIZIG-nél már jelentős múltra tekint vissza. Igazgatóságunk 1978 óta foglalkozik a vízinövényzet ily módon történő szabályozásával, bár fenntartási stratégiában csak szakaszosan került alkalmazásra. Eredményessége így megkérdőjelezhető. 1999-től a Kiskörei-tározón végeztek CASORON nevű vegyszer felhasználásával kezeléseket (RLKI szervezésében), a vízfelületen túlzott mértékben elszaporodott sulyom gyérítése érdekében. 1999-ben 1ha; 2000-ben 2 ha; 2001-ben 36 ha került kezelésre. 2002-ben 75-80 ha vegyszerezését ütemeztük be, a cél a vízi közlekedésre alkalmas ökológiai folyósok és egybefüggő vízfelületek létrehozása a tározón. 3.4.2. Demonstrációs célú vegyszerezés 2001. évben demonstrációs célú vegyszerezésre került sor a Jász - Nagykun - Szolnok Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat ( NTSZ ) felajánlása nyomán. A forgalmazó cégek ( MONSANTO, SYNGENTA, UNIROYAL CHEMICAL ) biztosították a vegyszereket, a KÖTIVIZIG (az osztályunk, a labor és a Mezőtúri Szakaszmérnökség bevonásával) előzetes egyeztetések után kijelölte az alkalmasnak tűnő csatornákat: Nkfcs Keleti-ág, „25” jelű műtárgyának felvizét, valamint az Álomzugi-főcsatornát. (Lásd.: 2 sz. melléklet) A 437