A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

5. szekció: vízminőségi kárelhárítási eszközök, technológiák, esettanulmányok - Szongoth Gábor: Vízminőség – kútszerkezet

1. Kapuvár, Ringa Rt. kútja (1. ábra) Ez a kút az állatorvosi ló esete. Szinte minden része hibás. A kútdiagnosztikát azért kérték, mert a kút hozama jelentősen lecsökkent és a kút homokolt, kb. 170 l/p hozam mellett 20 liter vízzel kb. egy kávéskanál homokot termel, ami nem igazán ivóvíz minőség. A vizsgálat során az első lépés a kút szerkezetének felmérése, a második az áramlási viszonyok vizsgálata. Az egyes mérésekből az alábbi következtetések vonhatók le. Lyukátmérő mérés: – a kút alsó két métere feltöltődött, de a szűrő még szabadon van, – a tömszelence két méterrel a megadott alatt van, – a kút felső 27 métere erősen korrodálódott valószínűleg a sok hypózástól (az itt kioldott vashidroxid kicsapódhat a szivattyú felületén, ami a szivattyú szűrőjét idővel eltömíti). Akusztikus hullámkép mérés: – a szűrő a megadott helyen van: 117,0–125,0 m-ig, – a köztes rakat saruja 53,0 m-ben van (53,8m helyett), – a szonda 2-4 mm-es szűrőkavicsot hozott a felszínre, valószínűleg a hibás szűrőszakaszból (lásd később). Ez a méret nem felel meg a természetes gamma mérés szerinti finomszemcsés rétegszerkezetnek, ezért a szűrő fokozatosan eltömődött, ez okozza a hozamcsökkenést. – a köztes rakat nincs cementezve, – a mérés alapján a csőtoldási helyek bejelölhetők a szűrő

rakaton (ábra). Természetes gamma mérés: – megállapítható, hogy a szűrő felső része impermeábilis rétegbe került, – a köztes rakat saruja permeábilis rétegben van, pedig a csövet vízzáró rétegbe kellett volna ültetni, – a vezércső csak 15 m-ig van lerakva (22 m helyett). Hőmérsékletmérés: – a lezárt (álló) kútban átfejtődés van: a szűrőnél beáramló víz a nem (jól) záró tömszelencénél távozik. Áramlásmérés: – a 8 méteres szűrőnek csak egyharmad része — két szakaszban — termel (ahol a természetes gamma mérés rossz vízadót jelez, nincs termelés), – a termelés 123,4–123,8 m között pontszerű, ez szitaszövet szakadásra utal (itt kerül a homok a kútba!). Látható, hogy a kútszerkezet a mérésekkel tökéletesen feltérképezhető, és kideríthető, mi okozza a vízminőség romlását. A kutat nem érdemes javítani, mert a szűrőszakadáson kívül cementezés hiánya, a rossz saruzás és a tömszelence tömítetlensége is potenciális hibaforrás, ami szennyeződést okozhat. 2. Nagykóny K-5 (2. ábra) A kútvizsgálatot itt is azért rendelték meg, mert a kút erősen homokol. A kút szerkezete kb. megegyezik a közölttel: – a lyukátmérő mérés szerint a kút talpa 181,2 m-ben van (csak 90 cm-t töltődött fel), – a tömszelence 2 méterrel van a megadott hely felett, az álló kútban végzett hőmérsékletmérés szerint a tömszelence zár, – a kút csövezetének belső felülete korrodálódott (látható, hogy a különböző falvastagságú és minőségű csövek különbözőképpen korrodálódtak), – A szűrők az akusztikus mérés szerint a megadott helyen vannak, a vezércső palástcementezés minősége változó, 420