A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
5. szekció: vízminőségi kárelhárítási eszközök, technológiák, esettanulmányok - Némethné Deák Irén: Területi vízminőségi kárelhárítási tervek tapasztalatai
Tatabánya és Oroszlány városa. Ugyanakkor gazdaságilag, iparilag újra fejlődésnek indult a térség, legtöbb új ipari beruházás itt indul. Mivel a vízfolyás felső szakasza ipari területeken áthaladva szennyeződésnek kitett, ez érzékenyen érinti az alsó szakaszon – Tata és térsége üdülő övezet – megvalósuló vízhasználatokat. A települések szennyeződésérzékenységi besorolása szerint egy kivétellel a fokozottan érzékeny kategóriába sorolandó. Az ipari hulladékok keletkezésének mennyiségében országosan második helyen áll KomáromEsztergom megye. A szén- és olajtüzelésű erőművek, távfűtőművek salak és pernyetárolók jelentős mennyiségben találhatók a térségben. Problémát okoz a pernyetárolókból kidiffundáló szennyeződés, amely a felszíni és felszín alatti vizek minőségére is veszélyt jelent. A területen lévő gazdálkodó szervezeteknek kiadott kötelezések száma mintegy 41, volt. Ezekből a területi tervben 25 feldolgozását tudtuk elvégezni. A mértékadó szennyeződés meghatározása az üzemi tervek ill. a 10 év alatt mintegy 29 esetben előforduló rendkívüli szennyeződések tapasztalatai alapján történt. Ebből következően a vízgyűjtőn olajszennyeződés okozta kárelhárítási feladatokra, valamint oxigénhiányos állapot megszüntetésére kell felkészülni. A szennyezett vizek levonulásának szabályozási lehetőségei az Által-ér dombvidéki vízfolyásán korlátozottak. A morfológiai viszonyokból adódóan a szennyezett víz levezetésére, betárolására lehetőség nincs. A vízminőségi kárelhárítás csak olyan szennyezőanyagok eltávolítására terjedhet ki, amelyek a vízfelszínen összegyűjthetők, Ezek a vízzel nem elegyedő, felszínen úszó, vízben nem oldódó anyagok. A lokalizáció célja, hogy az érkező szennyeződés ne érje el a tározók sorát, ill. minél kisebb víztömegekkel találkozzon. A kiválasztott védekezési helyek ezért többnyire a többfunkciós tározótöltések és tározóműtárgyak környéke (zsilipek, halrácsok). A lokalizációs helyeket (16 helyen )és az elérési útvonalat a térképeken megjelöltük. Az Ikva vízgyűjtőjére készített területi vízminőségi kárelhárítási terv Igazgatóságunk második területi terve, amelyet 2001. decemberében fejeztünk be. Kivitelezése szintén team munkában történt, a Hansági szakaszmérnökség bevonásával. Igénybevettük a Környezetvédelmi Felügyelőség adatszolgáltatását a vízminőség értékelésében ill. a hulladékelhelyezéssel kapcsolatosan. Az osztrák-magyar határvízi együttműködés keretében adatszolgáltatást kértünk az osztrák kollégáktól, valamint közös bejárást tartottunk a vízgyűjtőn. Az Ikva Győr-Moson-Sopron megyében található vízfolyás, amely Ausztriában ered, magyarországi szakasza 51,9 km. Az országhatáron átlépve átfolyik Sopron belsőségi területén. Befogadója a Hanság főcsatorna. Vízgyűjtő területe közelítően 700 km 2 , ennek mintegy egyötöde Ausztria területére esik. A vízgyűjtő állami tulajdonú VIZIG kezelésű vízfolyásai az Ikva patak, Liget patak, Sós patak, Rák patak, Arany patak, Kecske patak, Brand majori csatorna és a Kardos ér. A vízgyűjtőn számos ipari üzem található, főleg Sopronban és vonzáskörzetében. Az Ikva Sopron város szennyvizeinek elvezetője. Vizében tartósan nagymennyiségű táp- és szervetlenanyagokat tartalmaz, és mikrobiológiai szennyezettsége is gyakori. Az Ikva vízgyűjtőjén a vízfolyások és felszín alatti vizek minőségének védelmét a magyarosztrák határvízi megállapodásokban foglaltak betartása mellett a vízgyűjtőn található természetvédelmi területek védelme is indokolja. 407
