A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

5. szekció: vízminőségi kárelhárítási eszközök, technológiák, esettanulmányok - Bedő Zoltánné – Keserü Balázs: Az LB 01 kotró havaria vízminőségvédelmi kárelhárítási esettanulmány

érintett folyószakaszon, s ennek keretében a Szigetközi Szakaszmérnökség Vízminőség Kárelhárítási Csoportja a hajó környezetében felügyeletet látott el. 2002. 02. 11-én a Lasselsberger Kft. ügyvezető igazgatója faxon tájékoztatta az igazgatóságunkat, hogy 2002.02. 08-án szerződést kötött a Hídépítő Speciál Kft.-vel a hajó kiemeléséről. A tájékoztatás szerint a mentés közbeni vízminőségvédelmi teendők ellátása is a vállalkozó feladata. A bejelentés időpontjától: 15,00 órától Igazgatóságunk a II. fokú technikai készültséget ásványrárói telephelyén látta el. A kotróhajó gépterében lévő olajszármazékkal szennyezett víz eltávolítását a Hídépítő Speciál Kft. alvállalkozójaként 02.13-14-én a BIOPETROL Kft. végezte és a munkák befejezését 02. 05-én 10,00 órakor jelentette Igazgatóságunknak. Ezért 2002. 02.15-én 10,00 órától a vízminőségi készültséget I. fokúra mérsékeltük. A hajó bontási munkái 2002. 02. 16-án megkezdődtek. 2002.03.06-án bejelentés érkezett, hogy a hajó környezetéből ismételten olajelfolyást észlelnek. A helyszíni szemlén megállapítottuk, hogy a hajót bontása során átbillentették a part felőli oldalára. Az építésvezető elmondása szerint, mentés közben a géptérben újabb olajfelúszását tapasztalták, melyet a BIOPETROL Kft. távolított el. Így a környezetvédelmi munkák során az általuk leszedett, lefölözött, szkimmerelt fáradt olaj mennyisége megközelítette a 800 l-t. A hajó bontása végett fenntartott figyelőszolgálat több ízben jelzett olajszennyezésre utaló nyomokat. 2002. március 8-án a hajó visszanyerte úszóképességét, a műszaki mentés folytatásához további vízminőségvédelmi készültségre nem volt szükség. Ezért, az Igazgatóság 2002. március 8-án 14,00 órától az LB 01 kotróhajó mentéséhez kapcsolódó I. fokú vízminőségvédelmi kárelhárítási készültségét megszüntette. A mentési munkálatok során felmerült problémák, következtetések: 1. Az alkalmazott SANOL hurkákat - a technológiai leírás szerint -csak 0,3 - 0,5 m/s vízsebesség mellett lehet telepíteni. Tapasztalataink szerint 1-3 m/s vízsebesség mellett is eredményesen alkalmazható, úgy, hogy a parthoz hegyes szögben kell kikötni és nem elég az egyszeres biztosítás, legalább három soros zárásra van szükség. Igaz, így a felhasznált anyag mennyisége akár négy-ötszörösére is növelheti a védekezés költségeit. 2. A fent említett jogszabályok hiányosságaként lehet megemlíteni, hogy nem rendelkezik egyértelműen a hatósági jogkörben kiadható kötelezésekről a kárelhárítási munkákra vonatkozóan. 3. A jogszabály hiányosságaként elmondható még, hogy nem biztosít szankcionálási lehetőséget a károkozóval szemben. Vagyis nincs lehetőség kikényszeríteni a védekezés kivitelezését, jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségeit. 376