A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

4. szekció: Folyógazdálkodás - Orosz György: Bodrog víziút-fejlesztés

Az építési munkák során az élővilág, természeti értékeken belül, elsősorban az állatokat érintik a beavatkozások ideiglenes hatásai. Ezek lehetnek vízi élőlények, amelyek számára a zaj és az építési, mederalakítási tevékenység jelenthet káros hatást, ugyanakkor lehetnek partközeli erdősávban élők, amelyek elsősorban a zajhatásnak vannak kitéve. Ennek következtében fontos ügyelni arra, hogy olyan időszakban történjen a kivitelezés, amely elkerüli a párzási, költési időszakot. A folyószabályozási munkák a művi elemek tekintetében nem járnak káros hatással. A munkálatok a tájképi, tájhasználati értékeket csak ideiglenes jelleggel rontják, ez azonban csak a munkálatok idejére és csak a munkavégzés helyére terjed ki. A kőművek a levonuló árhullámok által feliszapolódnak, és pár év múlva birtokába veszi a területet a növényzet. A feltöltésre már az első évben növényzetet telepítenek. 7.3. A tevékenység elmaradásából következő hatások A beavatkozás elmaradása a vízminőség, a talaj, a levegő, az élővilág, természeti értékek és a tájkép, tájhasználat tekintetében a jelenlegi állapothoz képest változást nem jelent. Mivel a folyószabályozási munkák részben árvízvédelmi céllal készülnek, a beavatkozás elmaradása az ármentesített területeken található művi elemeknél járhat negatív, hátrányos következményekkel. Elsősorban abban a tekintetben, hogy a nagyobb árvízi veszélyeztetettség következtében a mentett területen lévő értékek is nagyobb elöntési veszélynek vannak kitéve. 8.) MUNKÁLATOK ÜTEMEZÉSE A tervezett munkák két lépcsőben kerülnek kivitelezésre. Első lépésben a terelő- és vezetőművek elkészültét követően 20 m szélességű vezérárok kotrása, majd a következő ütemben az ellenőrző mérések alapján szükség szerint a teljes 40 m-es szélesség kialakítása történik meg. Várhatóan a szabályozó művek és a vezérárok már önállóan is képesek lehetnek a teljes szélesség önálló kialakítására az átlagsebesség növekedése folytán. A szabályozási munkák kivitelezése a sárospataki csúcsgázló térségében 2001. évben elkezdődtek, 2002. évben várhatóan a szabályozási művek jelentős része elkészül, a teljes befejezésre várhatóan 2003. évben kerül sor. 9.) ÖSSZEFOGLALÁS A kanyarulati paraméterek és a jelenlegi állapot hidraulikus mozgómedrű kismintakísérleti vizsgálata rámutatott arra, hogy a gázlóképződést elsősorban a szabályozási szélességhez képest túl széles, feliszapolódott, gázlós meder okozza, melynek szűkítése középvízi szabályozással elengedhetetlen. A kedvezőtlen kanyarulati viszonyok csak erősítik a problémát. A kedvezőtlen kanyarulati paraméterek miatt a víznek biztos megtámasztást kell adni, a szűkítést a váltakozó sodorvonal miatt vezetőművel kell kezdeni. A szükséges mederszűkítés a helyszínrajz szerinti kiosztásban elhelyezett szabályozóművekkel biztosítható, a tervben részletezett megoldások szerint. A folyószabályozási művek kiépítésével egyidejűleg elvégzett vezérárkos mederkotrással, az egységes középvízi meder, illetve a meghatározott hajóútméretek a folyószakaszon viszonylag rövid idő alatt előállíthatók. 368