A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

4. szekció: Folyógazdálkodás - Orosz György: Bodrog víziút-fejlesztés

∇‍ 39,000-40,000 fkm (Sárospatak-Végardó) folyószakasz (5.570 m 3 ) o 4 db új terelő‍mű‍ vízépítési terméskő‍bő‍l o 1 db új vezető‍mű‍ vízépítési terméskő‍bő‍l ∇‍ 34,120-37,090 fkm (Sárospatak-Bodroghalász) folyószakasz (9.070 m 3 ) o 4 db új vezető‍mű‍ vízépítési terméskő‍bő‍l o 12 db új terelő‍mű‍ vízépítési terméskő‍bő‍l o 7 db meglévő‍ terelő‍mű‍ felújítva, illetve jelenlegi állapotában meghagyva része a rendszernek ∇‍ 26,1-28,2 fkm (Vámosújfalu-Sárazsadány) folyószakasz (9.260 m 3 ) o 4 db új T-mű‍ vízépítési terméskő‍bő‍l o 1 db új L-mű‍ vízépítési terméskő‍bő‍l o 5 db új terelő‍mű‍ vízépítési terméskő‍bő‍l 6.3.) A szabályozási mű‍vek kialakítása A terelő‍mű‍vek, T-mű‍vek és L-mű‍vek a Bodrogon korábban alkalmazott szabályozás szerinti rendszerbe illeszkedő‍en, folyásirány szerint lefelé álló mű‍vek. A tengelyvonal ~15° szögben áll az alvíz felé, a szabályozási tengelyre bocsátott merő‍legeshez viszonyítva. Ez az alapérték a kiviteli tervezés során a kisminta vizsgálat eredményeivel finomítva lett, a részlettervek ponto­san átvették a legjobb hidraulikai körülményeket mutató kisminta eredményeket. A kiviteli tervezés során elvégzett méretezés szerint a terelő‍-, T- és L-mű‍vek koronája minimá­lisan 1,0 m szélességű‍, oldalrézsű‍je 1:1,5 arányú. A terelő‍mű‍vek koronaszintje azonos minden elkészülő‍ mű‍ vonatkozásában, 94,50 mBf. Ez a szint megegyezik a mederképző‍ vízszint ma­gasságával. A kő‍hányás koronaszintje a part felé emelkedik 1-5% mértékben. A mű‍vek a Bodrogon kialakult gyakorlat szerinti szerkezetileg is egységes kialakításban ké­szülnek. Maga a mű‍ prizmatikus formába rendezett TA-TB minő‍ségű‍ vízépítési terméskő‍bő‍l készülő‍ kő‍hányás. Minden szabályozási mű‍ alá 0,5 m vastagságban kő‍szórás terítés kerül, a felvízi oldalon minimum h szélességben, az alvízi oldalon 2h szélességben. A kő‍szórásból ké­szülő‍ felületi takarás feladata a szabályozó mű‍ alapozásán túl a nagyvizek átbukásakor bekö­vetkező‍ kiüregelő‍dés megakadályozása. A terelő‍mű‍vek közötti mederanyag feltöltés esetén az alvízi utófenékbiztosítás szélessége h. A mű‍vek és parti bekötéseik egymással szerves egységben készülnek el. A parti bekötések partbiztosításként, a helyi meder- és partoldal sajátosságai szerinti geometriai méretekkel ké­szülnek, de mindenképpen elérik a partél vonalát. A partbiztosítások kezdő‍ szelvényei meg­egyeznek a terelő‍mű‍vek felvízi elő‍fenék-biztosítás felső‍ szelvényével, alvízi végszelvényei pedig a terelő‍mű‍vek hossza szerint kerültek meghatározásra. A terelő‍mű‍vek közötti és mögötti terület részben feltöltésre kerül a kotrás során kikerülő‍ anyagból, annak mennyisége szerint. A kotrásból iszapos homok várható. 6.4.) Hajóút kotrása A kő‍munkák mellett a folyószakaszokat kotorni kell. A hajóútkotrás maximális szélessége 40 m széles sáv, fenékszintje 91,10- 91,20 mBf, amely 177.600 m 3 mennyiséget jelentene. A kotrás a rendelkezésre álló forrásokra tekintettel két ütemben kerül kivitelezésre. Az első‍ ütemben a kotrási tengelyben 20 méter szélességű‍ vezérárok készül. Az így kiemelt meder­anyag mennyisége a három folyószakaszon összesen 81.500 m 3 . A helyérő‍l kikerülő‍ mederanyag a kő‍mű‍vek, első‍dlegesen a vezető‍mű‍vek mögötti öblözetekben feltöltő‍ anyagként kerül elhelyezésre, segítve a szabályozási mű‍vek stabilitását. 366

Next

/
Oldalképek
Tartalom