A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

4. szekció: Folyógazdálkodás - Orosz György: Bodrog víziút-fejlesztés

szakaszonként konkrét fejlesztési feladatokat irányoz elő‍, ezzel a fejlesztés céljait és módszereit meghatározva. A fejlesztési szinteket a Bodrogon - kb. 0,3 millió to/év forgalomig - kb. 0,5 millió to/év forgalom felett - EU irányú forgalom – feltételek vizsgálata szerint, elő‍bb 600 ton­nás teherbírású hajók forgalmának biztosítására, majd 1.300 tonnás teherbírású hajók forgalmá­nak biztosítására vizsgálja. A természetes víziút jellemző‍i közül a hajózás szempontjából legfontosabb a vízmélység. A folyó kritikus helyei a gázlók. A tervbevett szabályozás feladata a nem megfelelő‍ gázlók meg­szüntetése, és a gázlókban a szükséges vízmélység biztosítása. Jelenlegi állapotában a magyar­országi szakasz több helyen zátonyképző‍désre hajlamos vagy elégtelen hajózási vízmélységgel jellemezhető‍. A tervezett beavatkozások minimálisan a III. osztályú hajóút biztosítását irányoz­zák elő‍, lehető‍séget teremtve a hajóút további hosszútávú fejlesztésére is. 1.2.) Vízgazdálkodás, folyószabályozás, árvízvédelem A nagyvizek levezetése a Bodrogon is első‍sorban a fő‍mederben történik meg, ezért a középvízi szabályozás eredményeként létrejövő‍ megnövelt vízszállító-képességű‍ folyómeder elő‍állítása, helyreállítása a nagyvizek levezetésében első‍rendű‍ fontossággal bír. A tervezett beavatkozás jellegét és célját tekintve első‍sorban a kis- és középvízi viszonyok javítását célozza. Emellett azonban kedvező‍ hatásaiban az árvizek levonulásának elő‍segítését is elő‍irányozza. A keresztirányú mű‍vek kialakításának célja a szabályozott meder, azaz a szabályozott lefolyási viszonyok biztosítása. A szabályozó mű‍vek hatását, a kívánt folyamatok gyors bekövetkezését kotrással lehet elő‍segíteni, így a szabályozó mű‍vek és a kotrás együttesen alakítja ki a szabá­lyozott folyómedret. A tervezett beavatkozások a jelenleginél nagyobb átlagsebességet eredményeznek, ezért amel­lett, hogy a kis és középvízszintek lényegesen nem változnak meg, a fő‍mederbeli vízemésztő‍­képesség megnövekedését számszerű‍en ki lehet mutatni. 1.3.) Természet- és környezetvédelem A Bodrog víziútként való hasznosítása a közeljövő‍ reális lehető‍sége. Ehhez azonban úgy kell megteremteni a mű‍szaki feltételeket, hogy azok teljes összhangban legyenek a vízi környezet védelmével, a korszerű‍ természet- és környezetvédelmi törvények és elő‍írások szigorú érvénye­sítésével. A tervezett beavatkozások a terelő‍-, illetve más szabályozási mű‍vek közötti öblözetekben lehe­tő‍séget nyújtanak a vizes élő‍helyek, Ivóhelyek kialakítására. 1.4.) Egyéb vízterület használatok Az egységes meder kialakításával lehető‍ség nyílik a feliszapolódott, már csak a hajóútban meg­felelő‍ vízmélységű‍, ezért használhatatlanná vált, sárospataki folyami szabad fürdő‍hely helyreál­lítására, a felrakódott vegyes mederanyag szilárd mederalapig történő‍ elmosatására, a fürdő‍zés­re alkalmas vízmélységek elő‍állítására is. 360

Next

/
Oldalképek
Tartalom