A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

1. szekció: Időszerű vízgazdálkodási feladatok az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán - Szentirmay György: Víziközműfejlesztési feladatok a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén, különös tekintettel az EU csatlakozás kapcsán felmerülő elvárásokra

37

A szennyvízelvezetési program megvalósítása alapvetően megváltoztatja – csökkenti – a városok és a községek között ma még meglévő ellátottságbeli különbségeket is. A városok ellátottsága működési területünkön (egy kivételével) már ma is viszonylag kielégítőnek tekinthető, a községek ellátottsága azonban igen alacsony. Jelenleg a városi lakosság mintegy 75-80 %-a ellátott, míg a községekben élőknek csupán mintegy 12-13 %-a számára biztosított a szennyvízelvezetés; (és ráadásul ez az alacsony mutató egyben azt is jelenti, hogy az érintett megyék 545 települése közül csak 46 község rendelkezik csatornahálózattal.) A program előirányzatai szerint a fenti arányok lényegesen megváltoznak (bár szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy a változásokat nem csupán az EU-s elvárások, hanem igen sok esetben az ország vízminőség-védelmi, vízbázis-védelmi törekvései eredményezik.) A szennyvízelvezetési programban előirányzottak megvalósítása esetén működési területünk mintegy 260 községe fog rendelkezni szennyvízcsatorna-hálózattal, és az ellátott községi lakosság aránya várhatóan mintegy 22 %-ra emelkedik. A települési szennyvízelvezetési programból egyértelműen kitűnik, hogy megvalósítása ugyan egyrészről igen nagy mértékben javítja az ellátás helyzetét, másrészről azonban rendkívüli volumenű beruházást, és műszaki fejlesztést tesz szükségessé. A fejlesztési igény mértékével kapcsolatban – e dolgozat keretében – természetesen csak nagyságrendi tájékoztatásra szolgáló becslés adható, az elvégzendő munka volumenét azonban jól jelzi, hogy működési területünkön – Baranya és Somogy megyében – a meglévő tisztítótelepek rekonstrukciója, korszerűsítése mellett összesen további mintegy 13-16.000 m

3

/nap új szennyvíztisztító-kapacitás létesítése szükséges, és az ellátottság emelése összesen mintegy 1200-1500 km szennyvízcsatorna építését teszi szükségessé. Fenti naturáliákkal kapcsolatban ismételten szükséges hangsúlyozni, hogy azok természetesen csak tájékoztató jellegű becslésnek tekinthetőek, és az adatok a fejlesztések előkészítése, a szükséges tervek kidolgozása során nyilvánvalóan pontosításra kerülhetnek. Az adatok, ill. a feladat pontosítása kapcsán szükséges még egy igen lényeges körülményre kitérni. A feladatok az eddigiekben a települési szennyvízelvezetési megvalósítási programban foglaltak alapján kerültek áttekintésre, azonban – bizonyos értelemben – maga a program is további pontosításra, finomításra kerülhet. Erre a lehetőséget – egyebek mellett – a 26/2002. (II. 27.) Kormányrendelet teremti meg. Az önkormányzatok a szennyvízelvezetési agglomerációk kijelölésének felülvizsgálatát a rendelet mellékletében részletezett metodika szerint elvégzett vizsgálatok megfelelő eredménye esetén, annak alapján kezdeményezhetik, és a lista a megvalósítási program kétévenkénti felülvizsgálata során pontosításra kerülhet. 3. Összefoglalás Úgy a helyi – lakossági, önkormányzati – igények, mint az EU elvárásai működési területünkön a víziközmű-ellátás jelentős fejlesztését teszik szükségessé. A súlyponti feladatokat az ivóvíz minőségének további javítása, valamint a szennyvízelvezetés és tisztítás további fejlesztése jelenti. A helyi, és az EU-s igények kielégítése szerteágazó és nagy volumenű feladatot jelent. A programok megvalósítása csak a prioritások figyelembevételével, ütemezetten történhet, és nagysága, költsége, valamint a megvalósítás idő-igénye miatt valamennyi érintett közös, egybehangolt munkáját teszi szükségessé.