A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

1. szekció: Időszerű vízgazdálkodási feladatok az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán - Szentirmay György: Víziközműfejlesztési feladatok a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén, különös tekintettel az EU csatlakozás kapcsán felmerülő elvárásokra

2.3. Elvárások Az elvárások legátfogóbb összefoglalását a „Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és – tisztítási Megvalósíthatósági Program” (25/2002.(II.27.) Korm.rendelet) tartalmazza. A rendelet a szennyvízelvezetési agglomerációk jegyzékét (település-sorosan) az alábbi csoportosítás szerint adja meg: a/ agglomerációk a 10 000 lakosegyenérték terhelés feletti, külön jogszabály szerint kijelölt érzékeny területeken, b/ agglomerációk a 15 000 lakosegyenérték feletti terhelésű területeken, c/ agglomerációk a 10 000 – 15 000 lakosegyenérték közötti terhelésű területeken, d/ agglomerációk a 2000-10 000 lakosegyenérték közötti terhelésű területeken, Mindezek mellett a rendelet – 3.sz. mellékletében – felsorolja azokat a 2000 lakosegyenérték alatti terheléssel jellemezhető településeket, melyeknek csatornázását nem a település (ill. agglomeráció) – nagysága, hanem vízbázis-védelmi, ill. vízminőség-védelmi megfontolások teszik indokolttá. A rendelet egyúttal meghatározza a program megvalósításának időbeli ütemezését is. Előírásai szerint – az előző csoportosítás jelöléseit változatlanul felhasználva: ⎯ az „a” csoportba sorolt agglomerációk esetében legkésőbb 2008.XII.31-ig ⎯ a „b” csoportba sorolt agglomerációk esetében legkésőbb 2010.XII.31-ig ⎯ a „c” és „d” csoportba sorolt agglomerációk esetében legkésőbb 2015. XII. 31-ig meg kell valósítani a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetését és biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését. 2.4. Fejlesztési feladatok, területi sajátosságok Az előzőekben összefoglalt elvárások az ország különböző területein nyilvánvalóan eltérő feladatokat jelentenek. Az eltérések okai a helyi adottságokra, sajátosságokra vezethetők vissza. Közülük, működési területünket érintően némileg ugyan szubjektív megfontolások alapján, de – megítélésünk szerint – mindenképpen kiemelést érdemelő tényező ⎯ a szennyvízközmű-ellátottság jelenlegi helyzete, (ami egyébként nem független a településnagyságtól, a térség gazdaságának fejlettségétől, gazdasági teherbíróképességétől, a települési, az idegenforgalmi elvárásoktól, és egy sor további tényezőtől;) ⎯ a térség település-szerkezete, (mellyel kapcsolatban feltétlenül kiemelendő, hogy működési területünkön – a szennyvízcsatornázás lehetőségének szempontjából vizsgálva – nem tekinthető kedvezőnek) ⎯ az adott terület hidrogeológiai, vízbázisvédelmi adottságai, ⎯ valamint az a körülmény, hogy az adott térségben lévő települések a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területén helyezkedneke el, azaz érintik e azokat a 240/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet előírásai ? Az érzékeny felszíni vizek közé a Velencei és a Fertő tó mellett a Balaton, tartozik, aminek esetünkben 35