A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

4. szekció: Folyógazdálkodás - Ivaskó Lajos - Szigligeti Barnabás - Fazekas Helga: Folyógazdálkodási tervezés alapelvei a Tisza folyóra

FOLYÓGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS ALAPELVEI A TISZA FOLYÓRA IVASKÓ LAJOS - SZIGLIGETI BARNABÁS - FAZEKAS HELGA KÖTIVIZIG A folyógazdálkodás, mai ismereteink szerint, egy dinamikusan változó, a társadalmi és gazdasági igényeket mindig szem előtt tartó, teljes kihatásában egész országrészek életkörülményeit befolyásoló emberi beavatkozás. A folyógazdálkodási munkák elvégzéséhez, vagyis a folyók hasznosításához, szabályozásához, kezeléséhez, a folyóvíz felhasználásával nyerhető értékek előállításához és megóvásához felelősségteljes műszaki-gazdasági döntések sorozatára van szükség. Könnyen megérthető, hogy a folyók hasznosítása és szabályozása alapos szakmai felkészültséget és más megközelítést igényel, mint az átlagos ember hétköznapi fogyasztási viselkedése, tapasztalatai. A folyó nem csak gazdaságföldrajzi, hanem ökológiai tekintetben is központi szerepet tölt be a társadalom életében. A folyó jó ökológiai állapotának eléréséhez és fenntartásához elemezni szükséges a folyó, folyóvízi rendszerek szerepét, jelentőségét a természetben. A folyóvízi rendszer egy olyan háromdimenziós, időben változó rendszer, melynek vizsgálatát együttesen, valamennyi változóját figyelembe véve kell elvégezni, és a bekövetkező változásokat figyelemmel kísérni és regisztrálni kell. Az ország egész területére kiterjedő, de differenciált megközelítést lehetővé tevő integrált folyógazdálkodási elvek és célok megfogalmazása napjaink egyik fontos feladata. A cél elérése érdekében, első lépésként elkészült a folyóinkkal való gazdálkodás fejlesztésének irányelve, amelyben a Kormány 14 stratégiai feladatban határozza meg a legfontosabb tennivalókat. Az 1999-ben kialakított módszertanban javaslat készült a folyógazdálkodási terv készítésének metodikájára, amely - szakmai döntések után - a téma továbbvitelének irányát határozza meg. Elsőként a RÁBA folyó példáján került sor a folyógazdálkodás hazai alkalmazásának vizsgálatára. Az itt szerzett tapasztalatokat figyelembe véve, szükségessé vált a folyógazdálkodási tervezés kiterjesztése a többi folyóra, elsősorban a Tiszára. Indokolttá tette ezt az is, hogy a KöViM Vízkárelhárítási Főosztály vezetése kezdeményezte az „Új Vásárhelyi Terv” kidolgozását. A Tiszai Folyógazdálkodási terv előkészítése kapcsán felmerült problémákból néhányra felhívjuk a figyelmet. A FOLYÓGAZDÁLKODÁSI TERV KÉSZÍTÉSÉNEK MÓDJA Az Integrált Folyógazdálkodási Tervnek kettős célt kell kiszolgálnia. Elsődleges célja, a térségben megjelenő különböző szintű és érdekeltségű társadalmi igények és a folyó által kínált lehetőségek összhangjának megteremtése a fenntartható jó ökológiai állapot megőrzése mellett. A másodlagos cél a kielégíthető igények megvalósítási stádiumában a környezeti, műszaki és jogszabályi peremfeltételek megadása. A tervezési munka alapkövetelménye, hogy az érintettek és döntéshozók számára megfelelő információkat adjon a térség természeti adottságairól, a víz és a környezet nyújtotta lehetőségekről egy igényelt beavatkozás, vagy tevékenység megvalósítása során, valamint annak várható hatásairól. 297