A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

5. SZEKCIÓ: ASZÁLY ÉS ÖNTÖZÉS - Gratzl Ervin: A mezőgazdasági vízszolgáltatás stratégiája a 2000. évi aszály tükrében az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területeén

vízkivétel lehetőségét. Győr-Moson-Sopron, Vas , Veszprém és Komárom-Esztergom megyében összesen 14.407 ha a főmű nélküli öntözés, amely jobbára felszín alatti vízből, csőkutakból illetve olyan csatornákból, vízfolyásokból történik, ahol a vízkészlet rendelkezésre állása a mindenkori hidrometeorológiai, ill hidrogeológiai helyzettől fiigg. A főmű nélküli vízellátású halastó 610 ha, jelentős részük Komárom-Esztergom megyében található. Öntöző rendszereink mind kettősműködésű rendszerek alapvető funkciójuk tehát a belvízelvezetés és mint ilyenek szerves részét képezik a Szigetközi ,Mosoni-Duna jobbparti, Rábca - Hanság, szivattyús belvízrendszereknek. Mint öntöző rendszerek másodlagos funkciójuk a vízpótlás. Jellemzőjük, hogy a vízelvezetés iránya, valamint a vízpótlás iránya azonos. A rendszerek jellegéből adódóan a belvízelvezetési, ill. a vízpótlási tevékenységek összehangolása az alapvető feladat, amely tulajdonképpen megoldott, tekintve hogy a vízpótlás és a belvízelvezetés iránya azonos, a rendszer leürítése az esésviszonyok miatt gyorsan megoldható, a rendszer kezelője, üzemeltetője az ÉDU-VIZIG és a prioritást a belvízelvezetés javára érvényesíteni tudja. A vízpótlások finanszírozása szempontjából fontos , hogy mi a vízügyi alapfeladat / közérdek mértéke /, illetve hogy mi a közérdek mértékét meghaladó vízügyi szolgáltatás, mivel az előző az állami költségvetés által finanszírozandó vízügyi alapfeladat, míg az utóbbi költségtérítéses szolgáltatás,amiért a vízhasználónak fizetnie kell. Először is célszerű tisztázni, hogy a jogszabályi háttér mit mond a tevékenységekről. Az 1995 évi LVII. tv. /Vízgazdálkodási Törvény / III. fejezete 7. paragrafus / 1/ bek. szerint: "Az állami tulajdonban lévő vizekről és vízilétesítményekről a 9-10 és 13. paragrafusban foglaltakra is figyelemmel - a közérdek mértékéig - a központi költségvetésben meghatározott és elkülönített állami pénzalapokból nyújtott pénzeszközök felhasználásával vagy vízgazdálkodási társulat útján / IX. fejezet / kell gondoskodni. Az/l/ bekezdésben megjelölt feladat: a./ a vízbázisvédelem ellátása, a vízkészletek átcsoportosítását szolgáló vízelosztó rendszerek ideértve a csatornákat is - létesítése, fenntartása és üzemeltetése, továbbá a többes rendeltetésű rendszerek fenntartása és üzemeltetése". A fentiek alapján ezen kategóriába tartozó vízpótlási tevékenységek az alábbiak: 1.1 Közérdek mértékéig terjedő vízpótlási igények kielégítése 1.1.1 Ökológiai célú vízpótlás 1.1.1.1 A csatornák élővízi jellegének fenntartása A vízpótló rendszerekben a konkrétan előforduló u.n. a mederben hagyandó, továbbvezetendő " természetes eredetűnek látszó " vízhozam biztosítása a feladat. Ezzel elérjük, hogy mesterségesen létesített csatornák, amelyekbe operatív müveletek segítségével - duzzasztással, vízkivétellel, vízkormányzással kerül víz - természetesnek tűnjenek, élővíz jellegük fennmaradjon. Ezzel a csatornák élővízi jellegét biztosítjuk, vagyis a vízi, vízparti ökoszisztémák fenntartását és megőrzését szolgáljuk. Ezzel a tájegység képét az ott élő emberek komfortérzetét, a mikroklímát stb. kedvező irányba jelentősen befolyásolni tudjuk. 438