A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

5. SZEKCIÓ: ASZÁLY ÉS ÖNTÖZÉS - Forgóné dr. Nemsics Mária: Földrajzi információs rendszer alakulása a belvízrendszerek fejlesztésének mezőgazdasági megalapozásánál

A Mezőberényi belvízrendszer területén 326,2 km

2 csernozjom, 24,3 km

2 szikes és 119,5 km

2 réti talaj, a Kettős-Körös jobb parti területén pedig 25,4 km

2 szikes és 258,6 km

2 réti főtípusú talaj fordul elő. A területek meteorológiai jellemzése A területek meteorológiai jellemzéséhez a legközelebb lévő Szeghalmi- és Békéscsabai Meteorológiai Állomás adatait 1973-tól 1997-ig, 111. Békés megye 30 éves (1951-80) átlagait használtuk fel [4], A vizsgált belvízrendszerek a Nagyalföld I/c éghajlati körzetébe tartoznak [1], amelyre a meleg, száraz nyár és a kevés csapadék jellemző. A napfényes órák évi összege megközelítőleg 2000. A 30 éves átlagok szerint a nyári félévben 1424 órát, a téli félévben 560 órán keresztül süt a nap. A csapadék éves összegének 1951-80-as évekre vonatkozó átlagértéke 578 mm. Az utóbbi 25 év adatait megvizsgálva azt tapasztaltuk, hogy sorozatosan alatta maradt ennek az értéknek. A megvizsgált adatokból kitűnik, hogy területünkön, mivel az ország egyik legnaposabb, legmelegebb, leghosszabb tenyészidejű körzetében található, sugárzási, hőmérsékleti problémák nem voltak. A vizsgált időszak túlnyomó részében a legnagyobb problémát - a növénytermesztés szempontjából - a csapadék hosszabb-rövidebb ideig tartó hiánya ill. a belvíz jelentette. 3. EREDMÉNYEK 3.1 A fejlesztést igénylő területek meghatározása A fent ismertetett rétegeket egymásra helyezve határoztam meg a fejlesztést igénylő területeket a vizsgált belvízrendszerekre. A homogén ökológiai területtípusok és a vízforgalmi talajkategóriák megfeleltetése alapján a térképen lehatároltam a kiváló, jó, közepes, gyenge és rossz kategóriába tartozó területeket. Ezek közül a jó, közepes és gyenge kategóriába eső területekre javasolok fejlesztést, melyeknél a kihasználtság értéke 50% < K < 75 % . A kiváló kategóriába tartozó területek nem igényelnek fejlesztést, míg a rossz kategóriába tartozó területeket - a kedvezőtlen adottságok ill. ebből következően a nagy anyagi ráfordításigény miatt - nem érdemes fejleszteni. A „Fejlesztési térkép" -et a 3. ábrán mutatom be. 3.2 A prioritások kijelölése Az elmúlt évtized során a földhasználatban és a gazdálkodás struktúrájában - a tulajdonviszonyok megváltozása miatt - bekövetkezett változások lényegesen módosították az érintett térségek lefolyási és összegyülekezési folyamatait. A vízrendezési elemek ezért nem képesek maradéktalanul ellátni a jelenleg felmerülő feladatokat. A megváltozott tulajdonszerkezet miatt megnőtt a mezőgazdaság vízkár-érzékenysége, ami a fejlesztés és a vízelvezetés időbeli prioritására hívja fel a figyelmet. Az elvégzett vizsgálatok eredményeként kijelölhetők a fejlesztési és levezetési prioritások. A fejlesztési prioritások kijelölésénél a fejlesztést igénylő területek közül először az ökológiai területtípusok - vízforgalmi talajkategóriák megfeleltetése során meghatározott 428