A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
5. SZEKCIÓ: ASZÁLY ÉS ÖNTÖZÉS - Forgóné dr. Nemsics Mária: Földrajzi információs rendszer alakulása a belvízrendszerek fejlesztésének mezőgazdasági megalapozásánál
• olyan módszer kidolgozása a belvízrendszerek fejlesztésére, • amely - a megváltozott tulajdon és termelési viszonyok között • figyelembe veszi a mezőgazdaság igényeit, • a módszer gyakorlatban történő kipróbálása, tesztelése és finomítása • két kiválasztott belvízrendszerre. 2. ANYAG ÉS MÓDSZER A földrajzi információs rendszerek alkalmazása lehetőséget nyújt a vizsgálandó területek sokoldalú értékelésére. Több térképréteg egymásra helyezése lehetővé teszi ugyanannak a tereppontnak több szempontból történő elemzését. A feladat megvalósításának tervét a 1. ábrán látható folyamatábrán mutatjuk be. Munkánkhoz az AutoCAD Map programot használtuk, egy olyan AutoCAD alapú automatizált térképészeti és térinformatikai terméket, amely alkalmas a térkép készítési, karbantartási, megjelenítési és elemzési feladatok elvégzésére. A megvalósítás főbb lépései 1. lépés: Digitalizálás. Számítógépre kell vinni a belvízrendszerek digitalizált térképét (1: 100 000), mint alaptérképet, a talajfoltokat - a genetikus talajtérképek felhasználásával -, a meteorológiai körzethatárokat és talajvízmélység izovonalait. A digitalizálás során keletkezett digitálistérkép hibáit az AutoCAD Map tisztító parancsaival javíthatjuk ki. 2. lépés: Az agrotopográfiai térkép információinak számítógépre vitele. A domborzati- és DV-kategóriák meghatározása. Számítógépre kell vinni az agrotopográfiai térkép információit. Az agrotopográfiai térképek ma már az egész ország területére rendelkezésre állnak, széleskörű információt nyújtanak a természeti erőforrások tekintetében. [3]. Felhasználásukkal különválaszthatók azok a talajfoltok, amelyek belvízi érzékenysége nagy, illetve a megadott talajparaméterek alapján a talaj termékenysége, vízzel szembeni viselkedése, tározóképessége, a talajértéket jelző szám meghatározható és ebből a növénytermesztési értékük is levezethető. 3. lépés: A talaj vízmélység- és az agrometeorológiai - kategóriák térképi lehatárolása. A meteorológiai körzethatárok [1] lehatárolják azokat a területeket, melyeken egy-egy meteorológiai törzsállomás adatai reálisan felhasználhatók, ill. az átlagos talajvízmélység izovonalai, melyek alapadatul szolgálnak a vízrendezés szempontjából kritikus homogén ökológiai területtípusok meghatározásához. 4. lépés: Az agroökológiai potenciál (AÖP) és a kihasználtság meghatározása. A hazai statisztika a növénytermelés szerkezetére és a termésszintekre vonatkozó adatokat megyei szinten gyűjti, ezek azonban transzformáihatók a belvízrendszerek területére. Felhasználásukkal meghatározható az agroökológiai potenciál (AÖP) és a kihasználtsági értékek növénycsoportonként. 5. lépés: A fenti alapadatok ismeretében meghatározhatók - a homogén ökológiai területtípusok, 426
