A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
7. SZEKCIÓ: HÉVÍZGAZDÁLKODÁS–BALNEOLÓGIA - Dr. Németh István: A Büki Gyügyfürdő egészségturizmus célú fejlesztése
A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ EGÉSZSÉGTURIZMUS CÉLÚ FEJLESZTÉSE DR. NÉMETH ISTVÁN BÜKI GYÓGYFÜRDŐ RT. 9740 BÜKFÜRDŐ, TERMÁL KRT. 2. Bükfürdő az utóbbi években Dunántúl és egyben Magyarország egyik legkeresettebb termál-, és gyógyfürdőjévé vált, s neve jól cseng Európa országaiban is. A fürdő a hazai rangsorban az előkelő harmadik helyen áll, a vendégéjszakákat tekintve pedig a Dunántúlon stabilan őrzi második helyét Hévíz után. Mindez jelzi azt a kiemelkedően fontos idegenforgalmi szerepkört és pozíciót, melyet betölt az ország, illetve a Nyugat-Dunántúli Régió gyógy-, és termálturizmusában. A fürdő története két élesen elkülönülő szakaszra bontható: 1961-1993 között az állami finanszírozású kiépítés, fenntartás és bővítés voltjellemző, míg új fejezetet nyitott a fejlődésben az 1993-ban végrehajtott privatizáció. Az új tulajdonosok - a Vas megyei és Büki Önkormányzat - részvénytársaságot alapítva, a piacgazdaság keretei között kívánták az Rt. tulajdonába adott vagyont eredményesen működtetni. A piaci környezet, a lehetőségek alapos felmérését és a gazdasági alapok megteremtését követően az előremenekülési stratégia keretében az Rt. igazgatósága a fejlesztések a következő három lehetséges körében valósította meg, illetve tervezi előrelépéseit: - a fejlesztések viszonylag kis anyagi ráfordítással, elsődlegesen a humán erőforrások minőségi változtatásaival megvalósítható köre - a gazdasági eredményességből finanszírozható jelentős tőkeigényű fejlesztések csoportja, a meglévő létesítménykomplexum, az eszköztár bővítése, az új, hatékony, takarékos technológiák bevezetése, továbbá új, korszerű számítógépes ügyviteli, információs automatizációs rendszerek kiépítése - végül: a komplex gyógyidegenforgalmi értéket növelő fürdőhelyi és regionális integrációt gyorsító intézkedések csoportja (14) Napjaink leltára azt bizonyítja, hogy a gazdasági átalakulást követően a beruházásokra fordított közel egymilliárd forint eredményeként a 19 téli-nyári medencével rendelkező 13 hektáros területen fekvő fürdőkomplexum, a 21. század követelményeinek megfelelő fürdőszolgáltatásával, a Fizioterápiás Intézetben alkalmazott gyógykúráival, a Rekreációs Park nyújtotta kényelemmel, korszerű kempingjével, a szabadidő és konferencia központjával, valamint magasan és sokoldalúan képzett munkaerejével megteremtette az olyan új európai léptékű kihívások megvalósíthatóságának alapját, mellyel a Büki Gyógyfürdő a harmadik évezredben a Nyugat-Dunántúli Régió egészségturizmusának alakításában Hévíz mellett kiemelt jelentőségű, meghatározó szerepű „zászlóshajó" lehet. 1. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS JÖVŐJE A RÉGIÓBAN Az egészséges életmód felértékelődése és terjedése következtében világszerte a gyógy- és termálturizmus iránti kereslet általános növekedése várható. 631
